Magyarország Alaptörvénye 2025

Mi az Alaptörvény? Milyen szerepe van? Ki és hogyan változtathatja meg?

Bevezetés
2011-ben Magyarország életében nagy változás történt: ekkor lépett életbe az új Alaptörvény, amely helyettesítette a régi alkotmányt. Azóta ezt a dokumentumot többször is módosították. Bár egy alkotmánynak azt kellene szolgálnia, hogy megvédje az állampolgárok jogait és korlátozza a hatalom túlkapásait, a gyakorlatban az Alaptörvény inkább a hatalom megerősítésére, valamint félelem és kirekesztés keltésére használatos.

Mi is pontosan az Alaptörvény?

Az Alaptörvény Magyarország legfontosabb jogi szabályzata, vagyis az ország “alapvető törvénye”. Ez határozza meg, hogy hogyan működik az állam, milyen jogok és kötelességek illetik meg a polgárokat, és hogyan kell más törvényeket alkotni úgy, hogy azok ne ütközzenek vele.

Egyszerűbben: az Alaptörvény a legfőbb “játékvezető” a jogi világban, amihez minden más szabályt igazítani kell.

Mikor vezették be?

Az Alaptörvényt 2011-ben fogadta el az Országgyűlés, és 2012. január 1-jén lépett hatályba. Azóta több tucatnyi alkalommal változtatták meg, vagyis módosították.

Mi volt előtte?

Magyarország hosszú történelme során soha nem volt olyan írott alkotmánya, mint ma. Régebben különböző, egymás mellett élő szabályok és hagyományok irányították az országot, ami sokszor bizonytalanságot okozott, és a hatalomnak nagy szabadságot adott.

Az első igazi, írott alkotmány jellegű dokumentum 1949-ben készült, de ezt többször módosították, különösen a rendszerváltás idején, 1989-ben, amikor Magyarország demokratikusabb állammá vált.

Hogyan épül fel az Alaptörvény?

Az Alaptörvény több fő részből áll:

Bevezető rész (Preambulum): Ez az ország történetét és értékeit foglalja össze, és megmutatja, hogyan látja magát Magyarország. Ez a rész vitatott, mert politikai üzeneteket is tartalmaz.
Államformáról szóló rész: Meghatározza, hogy Magyarország köztársaság, és milyen alapelvek mentén működik.
Az állampolgárok jogai és kötelességei: Milyen alapvető jogok illetik meg a polgárokat, és milyen felelősségeik vannak.
Az állami intézmények működése: Leírja, hogyan működik az Országgyűlés, a kormány, a bíróságok, az ombudsman, a hadsereg és az önkormányzatok.
Különleges helyzetek szabályai: Például veszélyhelyzet vagy rendkívüli állapot esetén milyen jogkörökkel rendelkezik a kormány.
Egyéb záró rendelkezések: Technikai szabályok és egyéb részletek.

Hogyan fogadták el, és hogyan vélekednek róla?

Az új Alaptörvény megalkotása szigorúan egy párt, a Fidesz-KDNP kezében zajlott, anélkül, hogy széles társadalmi egyeztetés vagy ellenzéki támogatás lett volna. Emiatt sokan vitatják, hogy mennyire tekinthető legitimnek.

Több magyar jogvédő szervezet és nemzetközi testület is aggályokat fogalmazott meg: szerintük az Alaptörvény gyengíti a demokratikus intézményeket, csorbítja az alapvető jogokat, és túl nagy hatalmat ad a kormánynak.

Milyen változásokon ment át az Alaptörvény?

Az elmúlt években az Alaptörvényt legalább tizenötször módosították, például:

Szigorították a család fogalmát, kizárva például az azonos nemű párokat.
Büntethetővé tették a hajléktalanságot.
Meghatározták, hogy az anya nő, az apa férfi.
Bevezették a különböző rendkívüli jogrendeket, például a veszélyhelyzet szabályait.
Megváltoztatták a bíróságok és a választójog működését.
Szabályozták a kormányzat különleges hatásköreit.

Hol találod meg az aktuális Alaptörvényt?

Az Alaptörvény teljes, naprakész szövege elérhető online, például a Jogtár nevű jogi adatbázisban, ahol könnyen nyomon követheted a módosításokat is.

forrás: helsinki.hu

2025.08.10-én hatályos Alaptörvényt itt olvashatod:

Magyarország Alaptörvény e Isten, áldd meg a magyart ! Nemzeti hitvallás MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minde n magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat : Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette . Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzd ő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszer ű szellemi alkotásaira . Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét . Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait . Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetün k szellemi és lelki egységét. A Magyarországon él ő nemzetiségeket és népcsoportokat a magya r nemzet részének tekintjük . Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát - medence ember alkotta és természet adta értékeit ápoljuk és megóvjuk . Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszín űségéhez . Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttm űködésre törekszünk a világ minden nemzetével . Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság . Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásun k alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet . Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, a z emberi szellem teljesítménye . Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, a z igazság, a szabadság kiteljesítése . Valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeike t méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezet t felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunist a diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen b űnök elévülését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista "alkotmány" jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét. Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki. 1 Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltá t 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének . Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezet ő évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra . Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában . Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszi k Magyarországot. Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jöv ő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk. Alapveté s A. cikk HAZÁNK neve Magyarország. B. cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A hatalom forrása a nép . (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja . C. cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik . (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, valamint kizárólagos birtoklására . Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni . (3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazásár a kizárólag az állami szervek jogosultak. D . cikk Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjét ől vezérelve felel ősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejl ődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal . E. cikk (1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedés e érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében . (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetköz i szerződés alapján — az alapító szerz ődésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettsége k teljesítéséhez szükséges mértékig — az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja . 2 (3) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerz ődés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges . F. cikk (1) Magyarország fővárosa Budapest. (2) Magyarország területe vármegyékre, városokra és községekre tagozódik . A városokban kerületek alakíthatók . G. cikk (1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár . Sarkalatos törvény a magya r állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja . (2) Magyarország védelmezi állampolgárait . (3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszer űen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. (4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg . H . cikk (1) A hivatalos nyelv a magyar. (2) Magyarország védi a magyar nyelvet, tiszteletben tartja a hazai nemzetiségek és népcsoportok, valamint más nemzetek nyelvét. I. cikk (1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs . Első mezeje vörössel és ezüsttel hétsze r vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik . (2) Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll. 3 (3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz cím ű költeménye Erkel Ferenc zenéjével . VÍr~ § t r r í r Y ( r t. 1 A'AL,ÍOI,t J sAt ,, I YC- YSi . YeIT 1 7 : ICL 1 f !} LA K . (4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható . A címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvén y határozza meg. J. cikk (1) Magyarország nemzeti ünnepei: a) március 15. napja, az 1848-49 . évi forradalom és szabadságharc emlékére ; b) augusztus 20 . napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére ; c) október 23 . napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére. (2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja. K. cikk (1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját . (2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást. (3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza . L. cikk (1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. (2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az er őfölénnyel való visszaéléssel szemben és védi a fogyasztók jogait . M. cikk (1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvé t érvényesíti. (2) Az (1) bekezdés szerinti elv megvalósulásáért az Országgyűlés és a Kormány viseli az elsődleges felelősséget. (3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani. 4 N. cikk Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni. O. cikk (1) Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet . (2) A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jöv ő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége . P. cikk (1) Magyarország a béke és biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével é s országával. (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetköz i jog és a magyar jog összhangját . (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jo g más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé . Q. cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelez ők. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történet i alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni . R. cikk (1) Uj Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgy űlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges . (2) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgy űlés elnöke aláírja és megküldi a köztársasági elnöknek . A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását annak kézhezvételét ől számított öt napon belül aláírja és elrendeli a hivatalo s lapban való kihirdetését. S. cikk (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg . Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja önkormányzati rendelet és különlege s jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait. (2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezet őjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete . (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel . (4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lév ő országgyű lési képviselők kétharmadának szavazata szükséges . 5 Szabadság és felelősség I. cikk (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége . (2) Magyarország elismeri az ember egyéni és a közösségek együttesen gyakorolható alapvető jogait. (3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvet ő jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható . (4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvet ő jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak a z emberre vonatkoznak . (5) Törvény alapvető állampolgári jog gyakorlását magyar állampolgársággal nem rendelkez ő személynek is biztosíthatja . II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen . Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg . III. cikk Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni , valamint szolgaságban tartani . Tilos az emberkereskedelem. Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési cél ú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás. IV. cikk (1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, senkit nem lehe t szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani . Szabadságtól való végleges megfosztásra csa k bűncselekmény elkövetése miatt, jogerős bírói ítélet alapján kerülhet sor. (2) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani vagy bíróság elé kell állítani . A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezésér ől vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni . V. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartásait és j ó hírnevét tiszteletben tartsák . (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez . (3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellen őrzi. (1 ) (2) (3) 6 VI. cikk (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához . Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását, és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mell őzze, gyakorolja vagy tanítsa. (2) Magyarországon az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállók. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. (3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg . VII. cikk (1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni és azokhoz csatlakozni. (3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek . A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában . A pártok közhatalma t közvetlenül nem gyakorolhatnak. (4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozz a meg. (5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabado n alakulhatnak és tevékenykedhetnek . VIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához . (2) Magyarország elismeri és védi a sajtószabadságot . (3) A sajtószabadságra, valamint az elektronikus tömegtájékoztatási és hírközlési piac felügyeletére vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. IX. cikk (1) Magyarország védi a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanulás és a tanítás szabadságát. (2) Tudományos kutatások értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak. Tudományos igazságok kérdésében az állam nem jogosult dönteni . (3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia és a felsőoktatási intézmények tudományos és művészeti szabadságát, az állami intézménye k bevételeivel és vagyonával, valamint a közpénzb ől nyújtott támogatásokkal való felel ős gazdálkodás érdekében — törvényben meghatározott keretek között — biztosítja szervezeti önállóságukat. X. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyene s és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhet ő középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja . 7 XI. cikk (1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz . Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához . (2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. XII. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez . A tulajdon társadalmi felel ősséggel jár. (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekb ől, törvényben meghatározott esetekbe n és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet . XIII. cikk (1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki és külföldr ől bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehe t kiutasítani. (2) Senki nem utasítható ki olyan államba vagy adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá. (3) Magyarország — ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet — kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukba n vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk , meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási vagy politikai meggy őződésük miatt üldöznek vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott. XIV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj , szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalm i származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja . (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti . XV. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelel ő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz . (2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést . (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalj a gyermekük taníttatását. (4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a n őket, az időseket és a fogyatékossággal élőket. XVI. cikk (1) A munkavállalók és a munkaadók — a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdasá g fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel — együttm űködnek egymással. (2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy a munkaadókkal tárgyalást folytassanak, kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek vagy munkabeszüntetést tartsanak . 8 (3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tart ó munkafeltételekhez. (4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihen őidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz . XVII . cikk (1) Gyermekek foglalkoztatása — testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztet ő, törvényben meghatározott esetek kivételével — tilos . (2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szül ők munkahelyi védelmét. XVIII. cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezet t munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásr a jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg . (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja . (4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egysége s állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézménye k működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja . XIX. cikk (1) Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország munkavédelemmel, egészségügy i intézményekkel, orvosi ellátással, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint az épített és természeti környezet védelmének biztosításával segíti el ő. (3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét . XX. cikk Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa . XXI . cikk (1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgy űlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti . (2) Az (1) bekezdés szerinti jogot sarkalatos törvény kiskorúnak is biztosíthatja . Kiskorú szavazati jogát — sarkalatos törvény által meghatározott módon — anyja vagy más törvényes képvisel őj e gyakorolja úgy, hogy saját szavazatán felül legfeljebb egy szavazatot adhat le . (3) Nem rendelkezik választójoggal az, akit b űncselekmény elkövetése miatt a bíróság a választójogból kizárt. (4) Nem rendelkezik választójoggal az, akit belátási képességének korlátozottsága miatt a bírósá g a választójogból kizárt. (5) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgy űlési képviselők választásán választó . Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a hely i önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó. 9 (6) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen . Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be. XXII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Ez a jog magában foglalja a hatóságoknak azt a kötelezettségét, hogy döntéseiket indokolják. (2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az állam törvényben meghatározottak szerint megtérítse a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kárt . XXIII. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel , panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez . XXIV. cikk Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügye k jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményei alkalmazására . XXV. cikk (1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szaba d mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához . (2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alat t Magyarország védelmét élvezze . XXVI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes é s nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. (2) Senki nem tekinthet ő bűnösnek míndaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság joger ős határozata nem állapította meg . (3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez . A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt . (4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amel y az elkövetés idején a magyar jog vagy — nemzetközi szerz ődés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben — más állam joga szerint nem volt b űncselekmény. (5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntet őeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt. (6) Senki nem vonható büntetőeljárás alá és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy — nemzetközi szerz ődés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben — más államban törvénynek megfelel ően már jogerősen felmentették vagy elítélték. (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, közigazgatási és má s hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti . 10 XXVII. cikk (1) A Magyarországon élő nemzetiségek és népcsoportok államalkotó tényezők. Minden valamely nemzetiséghez vagy népcsoporthoz tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához . A nemzetiségeknek és népcsoportoknak joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelv ű oktatáshoz. (2) A hazai nemzetiségek és népcsoportok helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre . XXVIII. cikk (1) Minden ember, valamint törvény alapján létrehozott jogalany teherbíró képességének megfelelően hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez . (2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani . XXIX. cikk (1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. (2) Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn . (3) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megel őző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz , a magyarországi lakóhellyel rendelkez ő, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katona i szolgálatot teljesítenek . Sarkalatos törvény határozza meg a katonai szolgálat teljesítéséne k formáit és részletes szabályait . (4) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívül i állapot idejére — sarkalatos törvényben meghatározottak szerint — honvédelm i munkakötelezettség írható el ő. (5) Magyarországi lakóhellyel rendelkez ő, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelm i és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében — sarkalatos törvényben meghatározotta k szerint — polgári védelmi kötelezettség írható el ő. (6) Minden ember, valamint törvény alapján létrehozott jogalany honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében — sarkalatos törvényben meghatározotta k szerint — gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhet ő. Az állam Az Országgyűlés feladat- és hatásköre i 1 . cikk (1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a) megalkotja Magyarország Alaptörvényét; b) törvényeket alkot; c) elfogadja a központi költségvetést és jóváhagyja annak végrehajtását ; felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére; megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát, valamint az Állami Számvev őszék elnökét; megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről; feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet ; határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről; 11 i) különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekkel kapcsolatos döntéseket hoz ; j) közkegyelmet gyakorol; k) az Alaptörvényben és más törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. Az országgyűlési képviselők megválasztás a 2. cikk Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosít ó választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. A Magyarországon élő nemzetiségek és népcsoportok részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza. Az országgyűlési képvisel ők általános választását — az Országgy ű lés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével — az el őző Országgyűlés megválasztását követ ő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani . Az Országgyűlés megbízatásának keletkezése és megszűnése 3. cikk (1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezd ődik és a következ ő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést — a választást követ ő harminc napon belüli időpontra — a köztársasági elnök hívja össze . (2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását. (3) A köztársasági elnök a választások egyidej ű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgy űlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig ne m fogadja el. (4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, a z Országgyűlés elnökének és az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét. (5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg a z Országgyűlés meg nem választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgy űlés a központi költségvetést nem fogadja el. (6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani . Az országgyűlési képviselők jogállás a 4. cikk (1) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, azzal összefüggésben nem utasíthatók. (2) Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgy űlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat. (3) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével; b) halálával; (1 ) (2) (3) 12 c) összeférhetetlenség kimondásával; d) lemondásával; e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn; ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában . (4) Az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint a megbízatás megsz űnésének a (3) bekezdés e) és J) pontja szerinti esete megállapításáról az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz . (5) Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg . Az Országgyűlés működése 5. cikk (1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgy űlési képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülé s tartásáról határozhat. (2) Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyz őket választ. (3) Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít . (4) Az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a Házszabályban meghatározot t feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak. (5) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van. (6) Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lév ő képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg . A Házszabály egyes döntések meghozatalát minősített többséghez kötheti. (7) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét . (8) Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozz a meg. Törvényalkotás 6. cikk (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgy űlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet. (2) Az Országgyűlés — a törvény kezdeményez ője, a Kormány vagy az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára — az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel val ó összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatár a haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. (3) Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, é s elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerint a törvényt a z Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, a z Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet . (4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnye l ellentétesnek tartja — és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor —, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi. 13 (5) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet és a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás el őtt, észrevételeinek közlésével, egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz . A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet , ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet . (6) Az Alkotmánybíróság a (2) vagy (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkés őbb harminc napon belül határoz . Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg , az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja . (7) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat sorá n nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanu l aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. (8) Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény Alaptörvénnye l való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, d e legkésőbb tíz napon belül határoz . (9) Amennyiben a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt a z Országgyűlés módosítja, úgy a (2), illetve (4) bekezdés szerinti jogosultság az Országgy űlést, illetve a köztársasági elnököt a módosított rendelkezések tekintetében illeti meg . A parlamenti ellen őrzés eszközei 7. cikk (1) Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó minden ügyben . (2) Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe tartozó minden ügyben . (3) Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok el őtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza. Országos népszavazás 8. cikk (1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgá r kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes é s eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelez ő. (2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésr ől; b) a központi költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról; c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamin t az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról ; d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; e) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről; az Országgyűlés feloszlásáról; g) képviselő-testület feloszlatásáról; h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetésér ől; i) a katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésr ől; 14 j) közkegyelem gyakorlásáról . (4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott . A köztársasági elnök feladat- és hatásköre i 9 . cikk (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. (2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. (3) A köztársasági elnök a) képviseli Magyarországot; b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; c) törvényt kezdeményezhet; d) országos népszavazást kezdeményezhet; e) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazá s időpontját; f) különleges jogrendet érintő döntéseket hoz; g) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését; h) feloszlathatja az Országgy ű lést; i) az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára megküldheti a z Alkotmánybíróságnak vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek; j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére ; k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét ; 1) megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét ; m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal . (4) A köztársasági elnök a) az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerz ődés kötelez ő hatályát; b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket ; c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, az önálló szabályozó szer v vezetőjét és az egyetemi tanárokat; d) megbízza az egyetemek rektorait; e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat; J) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamin t engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését; g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát; h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben ; i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben. (5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez é s döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges . Törvény által a köztársasági elnö k hatáskörébe utalt döntést törvény a Kormány tagjának ellenjegyzéséhez kötheti . (6) A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)—e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az a z államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné . (7) A köztársasági elnök a (4) bekezdés J) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az az Alaptörvény értékrendjét sértené . 15 A köztársasági elnök megbízatásának keletkezése 10. cikk (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja . (2) Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte . (3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani . 11. cikk (1) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta el őtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás id ő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani . A köztársasági elnök választását a z Országgyűlés elnöke tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. (2) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges . A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése el őtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen . (3) Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgy űlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta . (4) Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani . A második szavazá s során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni . Ha az első vagy második helye n előálló szavazategyenlőség miatt nem állapítható meg, melyik két személy kapta a két legtöbb szavazatot, akkor kettőnél több jelöltre is lehet szavazni. A második szavazás alapjá n megválasztott köztársasági elnök az, aki — tekintet nélkül a szavazásban részt vev ők számára — a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölé s alapján új választást kell tartani . (5) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni . (6) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követ ő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz. A köztársasági elnök jogállása 12. cikk (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen. (2) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással . A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért — a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével — díjazást nem fogadhat el. (3) A köztársasági elnök megbízatása megsz űnik megbízatási idejének lejártával; halálával; ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatkörének ellátására; ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn ; összeférhetetlenség kimondásával; lemondásával; a köztársasági elnöki tisztségt ől való megfosztással. (4) A köztársasági elnöknek a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tev ő állapota és a megválasztásához szükséges feltételek hiánya megállapításáról, valamint a z 16 összeférhetetlenség kimondásáról az Országgy űlés a jelen lév ő képviselők kétharmadána k szavazatával határoz. (5) A köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos törvén y határozza meg. A köztársasági elnök felelősségre vonása 13. cikk (1) A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megsz űnése után lehe t indítani. (2) Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely más törvény t szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökke l szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást. (3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges . A szavazás titkos. (4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit . (5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik . (6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a (2) bekezdés szerinti szándékos jogsértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségét ől megfoszthatja. A köztársasági elnök helyettesítés e 14. cikk (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megsz űnéséig, vagy a köztársasági elnök megbízatásának megsz űnése esetén az új köztársasági elnök hivatalb a lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja . (2) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormán y vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg. (3) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgy űlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgy űlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el. A Kormány feladat- és hatáskör e 15. cikk (1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterje d mindarra, amit az Alaptörvény vagy egyéb jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladatés hatáskörébe. A Kormány az Országgy ű lésnek felelős. (2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre . (3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, valamin t törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. (4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány szervezete, tagjainak jogállás a 16. cikk (1) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek . 17 (2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettes t jelöl ki. (3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. (4) A miniszterelnök megválasztásához az országgy űlési képviselők többségének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép . (5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát, a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgy űlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén, b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlensé g megállapításával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt, vagy azért sz űnt meg, mert az Országgy űlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megsz űnésétől számított tizenö t napon belül teszi meg. (6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgy űlés nem választotta meg, a köztársasági elnök új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg . (7) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki . A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép . (8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg . (9) A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz. 17 . cikk (1) A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. (2) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátásra nevezhető ki. (3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és vármegyei kormányhivatal. (4) Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését törvény módosíthatja. A Kormány tagjának feladat- és hatáskör e 18. cikk (1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját . (2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja a z államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátj a a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat. (3) A Kormány a területi közigazgatási feladatainak ellátására kormányhivatalokat hoz létre . (4) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján , feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amel y törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. (5) A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. Az Országgyűlés és országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját. (6) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a minisztere k helyettesítésének rendjét törvény határozza meg . (7) A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza . 18 A Kormány és az Országgyűlés együttműködése az európai uniós döntéshozatal során 19. cikk Az Országgyűlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselend ő kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szerepl ő tervezetről . A Kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével jár el . A Kormány és a Kormány tagja megbízatásának megsz űnése 20. cikk (1) A miniszterelnök megbízatásának megsz űnésével a Kormány megbízatása megszűnik. (2) A miniszterelnök megbízatása megsz űnik a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával; b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki és új miniszterelnököt választ; c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki; d) lemondásával; e) halálával; összeférhetetlenség bekövetkeztével ; g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn . (3) A miniszter megbízatása megsz űnik a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével; b) a miniszter lemondásával; c) felmentésével; d) halálával. (4) A (2) bekezdés fi és g) pontjában foglaltak megállapításáról az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz . 21. cikk (1) Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban — a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével — bizalmatlansági indítványt nyújthat be. (2) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők többségének szavazata szükséges . (3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáso n az országgyűlési képviselők többsége nem támogatja a miniszterelnököt . (4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott el őterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen . Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja . (5) Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztését ől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg . 19 Az ügyvezető kormány 22. cikk (1) A Kormány megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezet ő kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerz ődés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat . (2) Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgy űlés megalakulásával sz űnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezet ő miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, azonban miniszter felmentésére vagy új miniszte r kinevezésére javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján , halaszthatatlan esetben alkothat. (3) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség megállapításával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt, vagy azért sz űnt meg, mert az Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a z új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2) bekezdésbe n meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy — több miniszterelnökhelyettes esetén — az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja . (4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megsz űnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat. Önálló szabályozó szervek 23. cikk (1) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- é s hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre . (2) Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez i ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra . Az önálló szabályozó szerv vezetőj e kinevezi helyettesét vagy helyetteseit. (3) Az önálló szabályozó szerv évente beszámol az Országgy űlésnek. (4) Az önálló szabályozó szerv vezet ője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel , kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzet i Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes . Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti . Az Alkotmánybíróság 24. cikk (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. (2) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki ne m hirdetett törvényeket; bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabál y Alaptörvénnyel való összhangját; alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály vagy a bírói döntés Alaptörvénnyel való összhangját; a Kormány vagy az országgyűlési képviselők egynegyedének kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangját; vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését; 20 J) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- é s hatásköröket gyakorol. (3) Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdés b) — d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, továbbá bírói döntést, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisítheti a nemzetközi szerz ődésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, valamint sarkalatos törvényben meghatározott további jogkövetkezményt állapít meg. (4) Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdés b) — d) pontjában foglalt hatáskörében a központ i költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvénye k Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságáho z való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésbe n vizsgálhatja felül és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a jogszabál y megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelménye k nem teljesültek. (5) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közü l elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (6) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, m űködésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg . A bíróság 25. cikk (1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el . A legfőbb bírósági szerv a Kúria. (2) A bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyé b ügyben, valamint dönt a közigazgatási határozatok törvényességér ől. (3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellet t a) biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelez ő jogegységi határozatot hoz; b) a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal kezdeményezésére határoz az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről; megsemmisíti a más jogszabályba ütköző önkormányzati rendeletet; c) bírói kezdeményezésre határoz az egyedi ügyben alkalmazandó önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről; megsemmisíti a más jogszabályba ütköz ő önkormányzati rendeletet. (4) A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira — különösen a közigazgatási és munkaügyi jogvitákra — külön bíróságok létesíthetők. (5) A bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában. (6) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti. (7) A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg. 21 26. cikk (1) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükbe n nem utasíthatók. A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárá s keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet . (2) A hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki. (3) A Kúria elnökét kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgy ű lés választja. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 27. cikk (1) A bíróság — ha törvény másképpen nem rendelkezik — tanácsban ítélkezik. (2) Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek a z ítélkezésben. (3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el . Törvény által meghatározott ügyekben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, akire e tevékenysége során alkalmazni kell a 26. cikk (1) bekezdését. 28. cikk A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik . Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor az t kell feltételezni, hogy azok a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságo s célt szolgálnak . 29. cikk Az ügyészség (1) Az ügyészség az állam büntető igényét érvényesíti . Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. (2) Az ügyészség törvényben meghatározottak szerint a) jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben ; b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban ; c) polgári jogi ügyben bírósági eljárást kezdeményez, fellép az eljárásban és jogorvoslattal él , feltéve, hogy az érintett nem képes jogainak védelmére vagy az a közérdek megóvás a miatt szükséges; d) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett ; e) törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. (3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket . (4) A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre . A legfőbb ügyész megválasztásához az országgy űlési képviselők kétharmadának szavazat a szükséges. (5) A legfőbb ügyész tevékenységér ől évente beszámol az Országgyűlésnek. (6) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet . (7) Az ügyészség szervezetének és működésének, valamint az ügyészek jogállásának részlete s szabályait sarkalatos törvény határozza meg . 22 Az alapvető jogok biztosa 30. cikk (1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. (2) Az alapvető jogok biztosa az alapvet ő jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseke t kezdeményez . Az alapvető jogok biztosa különös figyelmet fordít a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a hazai nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelmére . (3) Az alapvető jogok biztosát az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. Az alapvető jogok biztosa kinevezi helyetteseit . Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (4) Az alapvető jogok biztosa tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. (5) Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvén y határozza meg. A helyi közhatalom 31. cikk (1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a közhatalom gyakorlása érdekébe n önkormányzatok működnek. (2) A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg . A helyi önkormányzat feladat- és hatásköre i 32. cikk (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a) rendeletet alkot; b) határozatot hoz; c) önállóan igazgat; d) meghatározza szervezeti és működési rendjét; e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; J) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik ; g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel, kötelez ő feladatai ellátásána k veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat ; h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről; i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismer ő címeket alapíthat; j) a hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat; k) szabadon társulhat más önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre , feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek; 1) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol . (2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, valamint törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot . (3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes . 23 (4) A helyi önkormányzat határozatát, valamint az önkormányzati rendeletet annak kihirdetésé t követően haladéktalanul megküldi a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnak . Ha a kormányhivatal a határozatot, az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezésé t jogszabálysértőnek találja, a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a bíróságnál a határozat, illetve a Kúriánál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát . (5) A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja . A helyi önkormányzat szervei 33. cikk (1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képvisel ő-testület gyakorolja . (2) A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A vármegyei képviselő-testület elnökét a vármegyei képvisel ő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának id őtartamára . (3) A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat é s hivatalt hozhat létre . A helyi önkormányzat működése 34. cikk A helyi önkormányzat és az állam a közösségi célok elérése érdekében együttm űködik. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult . Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelez ő feladatának társulásban történ ő ellátását. A polgármester és a vármegyei képviselő-testület elnöke önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételese n államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat . A Kormány a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét . Törvény előírhatja a költségvetési egyensúly meg őrzése érdekében a helyi önkormányza t törvényben meghatározott mérték ű kölcsönfelvételéhez vagy más kötelezettségvállalásához a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal hozzájárulását . A helyi önkormányzat megbízatása 35. cikk (1) A helyi önkormányzati képvisel őket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szaba d kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. (2) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a sarkalatos törvényben meghatározottak szerint öt évre választják . (3) A képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. Jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képvisel ő-testület megbízatása meghosszabbodik a z időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart. (4) A képviselő-testület — sarkalatos törvényben meghatározottak szerint — kimondhatj a feloszlását. (5) Az Országgyűlés a Kormány — az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően előterjesztett — indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet. (6) A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti. (1 ) (2) (3) (4) (5) 24 A központi költségvetés és annak végrehajtás a 36. cikk (1) Az Országgyűlés az egy naptári évre szóló központi költségvetésről és annak végrehajtásáról törvényt alkot. A központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben el őírt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti. (2) A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azono s szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel valamennyi állami kiadást é s bevételt tartalmazniuk kell. (3) A központi költségvetésr ől szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére. (4) Az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését . (5) Mindaddig, amíg az államadósság mértéke a 37 . cikk (2) bekezdésében meghatározott értéket meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság csökkentését tartalmazza . (6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kivált ó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, valamint a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni . (7) Ha a központi költségvetésr ől szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző naptári évre a központi költségvetésr ől szóló törvényben meghatározott kiadási el őirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni. 37 . cikk (1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani . (2) A központi költségvetés végrehajtása során — a 36 . cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel — a Kormány az állam nevében nem vehet fel olyan kölcsönt és nem vállalha t olyan pénzügyi kötelezettséget, amely azt eredményezné, hogy az államadósság szintj e meghaladja a megelőző naptári év bruttó hazai terméke értékének felét . Az államadóssá g szintjének és az éves bruttó hazai termék értékének számítási módját törvény állapítja meg . (3) A 36. cikk (5) bekezdése szerinti időszakban — a 36 . cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel — a központi költségvetés végrehajtása során a Kormány az állam nevében nem vehet fel olyan kölcsönt és nem vállalhat olyan pénzügyi kötelezettséget, amelynek következtében az államadósság a megelőző naptári évben fennálló mértékhez képest növekedne. A nemzeti vagyon 38. cikk (1) A magyar állam és az önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon . A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteine k figyelembevétele . A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal val ó felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg . (2) Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátai t és feltételeit az (1) bekezdés szerinti célokra tekintettel sarkalatos törvény határozza meg . 25 (3) Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel, az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett. (4) Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerz ődés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vag y hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható. (5) Az állam és az önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvénybe n meghatározott módon és felelősen, önállóan gazdálkodnak a törvényesség, a célszer űség és az eredményesség követelményei szerint. A közpénzek védelme 39. cikk (1) A központi költségvetésb ől csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthet ő szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatá s felhasználására irányuló tevékenysége átlátható . (2) Közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság el őtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatósá g és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni . A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdek ű adatok. 40. cikk A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvet ő szabályait a közös szükségletek kielégítéséhe z való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény határozza meg. A Magyar Nemzeti Bank 41. cikk (1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank törvényben meghatározott módon felel ős a monetáris politikáért. (2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök kilenc évr e nevezi ki. A Magyar Nemzeti Bank alelnökét vagy alelnökeit a Magyar Nemzeti Bank elnöke nevezi ki. (3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységér ől évente beszámol az Országgyűlésnek. (4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, törvénybe n meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes . A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnö k helyettesítheti . Az Állami Számvevőszék 42. cikk (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellen őrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését . Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi . (2) Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, tizenkét évre választja meg . 26 (3) Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvev őszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. (4) Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalato s törvény határozza meg. A Költségvetési Tanács 43. cikk (1) A Költségvetési Tanács az Országgy űlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja . (2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közrem űködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében . (3) A központi költségvetéstől szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges. (4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnök e és az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnö k nevezi ki hat évre. (5) A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg . A Magyar Honvédség 44. cikk (1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség . A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése . (2) A Magyar Honvédség irányítására — ha nemzetközi szerz ődés másként nem rendelkezik — a z Alaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatározott keretek között kizárólag a z Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, valamint a feladat- é s hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult. A Magyar Honvédség működését a Kormány irányítja . (3) A Magyar Honvédség közreműködik a katasztrófák megelőzésében, következményeinek elhárításában és felszámolásában. (4) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet . (5) A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, m űködésér e vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg . A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok 45. cikk (1) A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár védelme . (2) A rendőrség működését a Kormány irányítja . (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvet ő feladata Magyarország függetlenségének é s törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése . (4) A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja. (5) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak . 27 (6) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Döntés katonai műveletekben való részvételről 46. cikk (1) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres er ők határátlépéssel járó csapatmozgásairól . (2) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt — a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével — a Magyar Honvédség külföldi vag y magyarországi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról. (3) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és külföldi fegyveres er ők (2) bekezdés szerinti, az Európai Unió vagy az Eszak-atlanti Szerz ődés Szervezete döntésén alapuló alkalmazásáról , valamint más csapatmozgásáról . (4) A Kormány — a köztársasági elnök egyidej ű tájékoztatása mellett — haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek a (3) bekezdés alapján, valamint a Magyar Honvédség békefenntartásba n való részvételének vagy külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéne k engedélyezése tárgyában hozott döntésér ől . A különleges jogrend 47. cikk (1) Az Országgyűlés a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot és Honvédelmi Tanácsot ho z létre , b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekbe n veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki . (2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgy űlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges . (3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésér e és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha a z Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van . (4) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. (5) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg . (6) Az Országgyűlés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapo t kihirdetésének indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges . (7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását és nem oszlatható fel. Az országgyűlési képviselők általános választását rendkívüli állapot és 28 szükségállapot idején nem lehet kitűzni és nem lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megsz űnésétől számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani. Ha az országgy űlési képviselők általános választását már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapo t vagy a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze. (8) A feloszlott vagy feloszlatott Országgy űlést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a köztársasági elnök is összehívhatja . A rendkívüli állapot 48. cikk (1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgy űlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkez ő pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és — tanácskozási joggal — a Honvéd Vezérkar főnöke. (2) A Honvédelmi Tanács gyakorolj a a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat; b) a köztársasági elnök jogait; c) a Kormány jogait. (3) A Honvédelmi Tanács dönt a) a Magyar Honvédség magyarországi vagy külföldi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről , valamint külföldi állomásozásáról ; b) külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról ; c) a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről. (4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazásá t felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megsz űnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja . A szükségállapot 49. cikk (1) A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő. (2) A szükségállapot idején az Országgy ű lés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség (1) bekezdés szerinti felhasználásáról. (3) Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével egye s törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésekt ől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (4) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés — akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága — folyamatosan ülésezik . Az Országgy ű lés — akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága — a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazásá t felfüggesztheti. (5) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban , kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés — akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága — meghosszabbítja . 29 (6) A köztársasági elnök rendelete a szükségállapot megszűnésével hatályát veszti. A megelőző védelmi helyzet 50. cikk (1) Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettsé g teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelőző védelmi helyzet időtartama meghosszabbítható . (2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lév ő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges . (3) A Kormány rendeletben a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezésé t követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja . Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgy űlés megelőző védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart. (4) A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel — sarkalato s törvényben meghatározottak szerint — egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat . (5) A Kormány rendelete a megel őző védelmi helyzet megsz űnésével hatályát veszti. A váratlan támadás 51. cikk (1) A Kormány küls ő fegyveres csoportoknak Magyarország területére történ ő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében — szükség esetén a köztársasági elnök álta l jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint — a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntéséig a támadással arányos és arra felkészített er őkkel azonnal intézkedni köteles. (2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja a z Országgyűlést és a köztársasági elnököt . (3) A Kormány váratlan támadás esetén rendeletet alkothat, amellyel — sarkalatos törvénybe n meghatározottak szerint — egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvény i rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat . (4) A Kormány rendelete a váratlan támadás megsz űnésével hatályát veszti. A veszélyhelyze t 52. cikk (1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzete t hirdet ki és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be . (2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel — sarkalatos törvénybe n meghatározottak szerint — egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvény i rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat . (3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány — az Országgy űlés felhatalmazása alapján — a rendelet hatályát meghosszabbítja . (4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megsz űnésével hatályát veszti. 30 A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályo k 53. cikk (1) Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása — a II. és III. cikk, valamint a XXVI. cikk (2)—(5) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével — felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható . (2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. (3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, h a kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. (4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozz a meg. Záró rendelkezések 1. Magyarország Alaptörvénye 2012 . január 1-jén lép hatályba. 2. Az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19 . § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el . 3. Az átmeneti rendelkezéseket az Országgy űlés a 2. pont szerinti eljárásban, külön fogadja el . 4. A Kormány köteles az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényeket az Országgy űlés elé terjeszteni . * Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgy űlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország els ő egysége s Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg. /az Alaptörvény végére az igennel szavazó képviselők nevének felsorolása, címek, rangok, párt és egyéb meg/elölések nélkül) Legyen béke, szabadság és egyetértés. 31 INDOKOLÁS ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS „Isten, áldd meg a magyart” . Nemzeti himnuszunk első soránál aligha lehetne méltóbb kezdet e Magyarország Alaptörvényének, amely az ország els ő egységes, demokratikus, írott alaptörvényeként illeszkedik a magyar történeti alkotmány ezer éves történetébe . A Nemzeti hitvallás, amely nemzeti imánkhoz hasonlóan hitet, vallomást tesz azon értékek mellett, amelye k bennünket, a magyar nemzet tagjait összekötnek . Az 1949. évi XX. törvény Magyarország történelmének egyik legsötétebb korszakában született , célja a szovjet mintájú kommunista diktatúra államszervezetének és az alapvető emberi és politikai jogoktól való megfosztásnak alaptörvényben való rögzítése volt . 1989-ben ugyan ez a „sztálin i alkotmány” olyan módosításra került, amelynek eredményeképpen egy, a demokratiku s követelményeknek megfelelő alkotmány jött létre, de a rendszerváltó alkotmányozók maguk i s átmenetinek tekintették a megjelölésében még mindig a Rákosi-korszakot idéz ő alkotmányt. Ok is jól tudták, hogy a demokratikus Magyarország egységes alkotmányának megalkotására sem a z utolsó pártállami parlamentnek, sem a Nemzeti Kerekasztalnak nincs megfelel ő legitimációja . Az alkotmányozás szükségessége az elmúlt húsz évben rendre felmerült, s őt az 1994-98-a s országgyűlési ciklusban az új alkotmány megalkotása el őrehaladott állapotba került, mégis a megalkotási szándék megfogalmazása óta eltelt húsz év során a magyar politikai elit nem tudott egy, a magyar nemzet számára méltó alaptörvényt elfogadni. Az 1949. évi XX. törvény több fogyatékosságban szenved. Szerkezete elavult alkotmányjogi szemléletet tükröz, egyes részei, rendelkezései egyenetlenek, értelmezési nehézségeket is felvetnek. Erre utal, hogy alkalmazásához az Alkotmánybíróság gyakori értelmezésére vol t szükség, és ezeket a problémákat tükrözi módosításainak egy része is . 1989 . október 23-a óta a z Országgyűlés harmincnégy alkalommal módosította az Alkotmányt. A számos módosítás egyre egyenetlenebbé tette a szöveget és teret nyitott a hatályos szöveg megkérd őjelezésének is. 2010-ben olyan történelmi lehetőséget, választói felhatalmazást kapott az új Országgy ű lés, amellyel hiba lenne nem élnie. Az összefogás, az egymásra találás alapdokumentuma lehet a z Alaptörvény; egy olyan Alaptörvény, amelyet a nemzet szerethet, amelyet magáénak érez, é s amely a legfontosabb értékeit képes megvédeni . Az Alaptörvény Javaslat szerinti szerkezete megfelel egy modern, demokratikus alaptörvénytől elvárható követelményeknek, egyben értékrendet is kifejez . Az Alaptörvényt a nemzet akaratának megnyilvánulásaként meghatározó és az emberek által személyesen leginkább megélhet ő Nemzeti hitvallást az Alapvetés rész követi, amely hazánkra, Magyarországra mint államra vonatkoz ó alapvető rendelkezéseket, az alapértékeket és alkotmányos alapelveket, államcélokat, valamint a z Alaptörvényre és az egyéb jogszabályokra vonatkozó alapvető rendelkezéseket tartalmazza. Először jelenik meg alaptörvényi szinten a hatalommegosztás, valamint az állami er őszakmonopólium elvének rögzítése, az állampolgárság keletkezése, a magyar nyelv védelme, nemzet i és állami ünnepeink, a gyermekvállalás támogatása, az értékteremtő munkára alapuló gazdaság deklarációja, a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás, valamint az egészséges környezet fenntartásának, megőrzésének elve. Az Alaptörvény Javaslat szerinti második része a Szabadság és felel ősség címet viseli, középpontjában az ember és az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvet ő jogai állnak. Az alapvető jogok katalógusának példaadója az egységes Európa huszonegyedik századi alapjogi 32 dokumentuma, az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban : Alapjogi Charta) . Az Alapjogi Charta mintájára jelenik meg az Alaptörvényben többek között a munkavállalók és munkaadó k egyes jogainak rögzítése, a gyermekmunka és az emberi egyedmásolás tilalma, a fogyatékkal élők külön védelme, valamint a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog . A magzati élet védelmét végre méltó módon, kifejezetten rögzíti az Alaptörvény . Az állam és egyház elválasztásának elve mellett megjelenik a közösségi célok érdekében való együttműködésük is . Alaptörvényi szinten fogalmazódik meg a szülők gondoskodási kötelezettsége kiskorú gyermekükr ől, valamint a nagykorú gyermek ugyanilyen kötelessége rászoruló szüleivel szemben, továbbá a munkavégzésre vonatkozó kötelezettség. A már korábban is Alaptörvényben megjelen ő honvédelmi kötelezettség mellett a Javaslat rögzíti az önkéntes tartalékos rendszerben való szerepvállalás lehet őségét is. A Javaslat szerint a jövőben az Alaptörvény mondja ki az egységes állami nyugdíjrendsze r fenntartásának kötelezettségét az öngondoskodás lehet őségének biztosítása mellett. Államcélként fogalmazódik meg a teljes foglalkoztatottság, az emberhez méltó lakhatás feltételeinek, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésnek a biztosítása . A közteherviselés mellett megjelenik a z Alaptörvényben a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevétele a közös szükségletekhez történ ő hozzájárulás mértékének meghatározása során . Az Állam címet viseli az Alaptörvény Javaslat szerinti harmadik része, amely a Magyarorszá g államszervezetére vonatkozó legalapvetőbb szabályokat tartalmazza korszerű, a jogalkalmaz ó számára világosan értelmezhető formában. Az Országgyűlésre vonatkozó korábbi szabályok korszerűsítése mellett új elemként jelenik meg a feloszlatás lehetősége a költségvetési törvény határid őben történő elfogadása hiányában, a képviselőcsoportok meghatározása, valamint — a hatékony és min őségi jogalkotás elősegítés e érdekében — az előzetes alkotmánybírósági normakontroll intézményének kiszélesítése . A köztársasági elnökre vonatkozó fejezetben áttekinthetően és egymástól elkülönítve szerepelnek az államfő ellenjegyzés nélkül, illetve a Kormány tagjának ellenjegyzésével gyakorolhat ó hatáskörei; pontosításra kerültek megválasztásának, felelősségre vonásának és helyettesítésének szabályai. A végrehajtó hatalomra vonatkozó szabályok körében a Kormánnyal kapcsolatos rendelkezése k mellett helyet kaptak az önálló szabályozó szervek is, amelyek körét törvény határozza meg . E szervek vezetői törvényi felhatalmazás alapján rendeletalkotási hatáskörrel rendelkeznek . A Javaslat szerint az Alaptörvény átrendezi az Alkotmánybíróság hatásköreit . Az előzetes normakontroll szélesebb körben történő alkalmazása mellett az utólagos normakontroll kezdeményezőinek köre szűkül. Az utólagos normakontrollra azonban továbbra is széle s lehetőség van alkotmányjogi panasz formájában . Az Alkotmánybíróság hatáskörének bővítését jelenti, hogy az alkotmányjogi panasz folytán már nemcsak a jogszabályok, de a bírói döntése k Alaptörvénybe ütközését is vizsgálhatja a testület . Az alkotmánybírák megbízatási ideje a Javasla t szerint — a stabilitás és a függetlenség garanciájaként — tizenkét évre n ő, a testület elnökét pedig az Országgyűlés választja . A Javaslat szerint az Alaptörvény a legfőbb bírósági szerv elnevezését a nyelvtanilag is pontatlan Legfelsőbb Bíróságról Kúriára változtatja a közjogi hagyományokkal összhangban, hatásköré t pedig kibővíti az önkormányzati rendeletek jogszabályba ütközésének vizsgálatával , tehermentesítve ezzel az Alkotmánybíróságot . A Kúria elnökének megbízatási ideje — a legfőbb ügyészhez igazodóan — kilenc évre nő, amely a stabilitás és a függetlenség további biztosítéka . A Javaslat az ügyészséget els ősorban az állam büntetőigényének érvényesítőjeként rögzíti az Alaptörvényben. 33 Az Alaptörvény a Javaslat szerint — a hatékonyabb és egységes gyakorlat biztosítása érdekében — egységes szervezetben határozza meg az ombudsmani alapjogvédelmi tevékenységet, amelyet a z alapvető jogok biztosa lát el. Feladatkörébe tartozik a jövő nemzedékek érdekeinek és a hazai nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelme is, tevékenységét helyettesek segítik. Az Alaptörvény a helyi közügyek intézése és a közhatalom gyakorlása érdekében m űködő intézményként határozza meg az önkormányzatokat a Javaslat szerint. Az önkormányzatok törvényes és az Alaptörvénnyel összhangban álló működésének őrei a fővárosi, vármegyei kormányhivatalok, amelyek a hagyományos törvényességi felügyelet mellett — a jogalkotá s minőségének biztosítása érdekében — az önkormányzati rendeletalkotás törvényességét i s ellenőrzik. Az Alaptörvény megjeleníti a helyi önkormányzat és az állam közösségi célok érdekében történ ő együttműködését, és lehetővé teszi, hogy törvény az öncélú, a költségvetési egyensúlyt veszélyeztető önkormányzati kölcsönfelvételt vagy kötelezettségvállalást a fővárosi, vármegyei kormányhivatal hozzájárulásához kösse . Az Alaptörvény a Javaslat szerint öt évbe n határozza meg az önkormányzati képviselő-testületek megbízatási idejét. Új fejezetben, egységesen jelennek meg a Javaslat szerint az Alaptörvényben a közpénzügyekr ől szóló rendelkezések, amelyek a hiteltelen költségvetési és felel őtlen, az országot eladósító gazdaságpolitikával való végleges szakítás érdekében fokozott jelentőséggel bírnak. Az állami működés anyagi alapjainak fontosságát, az állami gazdálkodás a társadalom egészére és a jövendő generációkra kiható jelentőségét elismerve alaptörvényi szintre kerülnek az állami kiadások é s bevételek tervezésének és teljesítésének, valamint az állam és az önkormányzatok tulajdonában álló vagyonelemekkel való gazdálkodásnak az alapvető szabályai, továbbá az e feladato k ellenőrzésében és megvalósításában kiemelt szerepet játszó, a végrehajtó hatalomtól függetle n intézmények. A Javaslat szerint az Alaptörvény rögzíti a központi költségvetésre vonatkozó alapvető szabályokat, ennek keretében adósságkorlátot állít fel. Az Alaptörvény fokozott védelmet biztosít a közpénzeknek és a nemzeti vagyonnak, valamint garanciákat rögzít az ezekke l való felelős és átlátható gazdálkodás érdekében . A Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztségéne k stabilitása érdekében — más alkotmányos intézmények vezet őinek megbízási idejéhez igazodóan — a Javaslat szerint az Alaptörvény kilenc évre emeli az elnök megbízatási idejét . Az Alaptörvény csak a legszükségesebb körben tartalmazza az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervére, az Állami Számvevőszékre vonatkozó szabályokat . A Javaslat alaptörvényi szintre emeli az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató Költségvetési Tanácsot, hatáskörét pedig tovább erősíti azáltal, hogy vétójogot biztosít számára a központi költségvetési törvénnyel szemben, ha az nem felel meg az Alaptörvény államadósság mértékére vonatkoz ó rendelkezéseinek. A Javaslat szerint az Alaptörvény a Magyar Honvédség és a rendőrség mellett önálló rendelkezéseket állapít meg a nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozóan, így rögzít i Magyarország fegyveres ereje mellett a legfontosabb fegyveres rendvédelmi szerveket . A Javaslat szerint az Alaptörvény — garanciális jelleggel — a minősített időszaki helyzetekre vonatkozó szabályozás tekintetében ragaszkodik leginkább a hatályos szabályokhoz . Az egységes, egy szerkezeti egységbe rendezett különleges jogrendi szabályok a hatályos rendelkezése k figyelembevételével, lényegesebb változtatások nélkül kerültek elhelyezésre . Az Alaptörvény érdemi normaszövegét keretbe zárja annak a szándéknak a megfogalmazása , amely az alkotmányozót vezérelte : „Legyen béke, szabadság és egyetértés.” Ez a záró mondat szintén idézet: az 1848-as forradalom tizenkét pontjának második mondata . Ezen a mának is üzenő mondaton keresztül kapcsolódik az Alaptörvény szövege történelmünk kiemelkedő pillanatához, 1848. március 15-éhez . 34 RÉSZLETES INDOKOLÁ S ALAPVETÉS Az A. cikkhe z A Javaslat világossá teszi, hogy a magyar állam neve — mind a hazai használat során, mind a külkapcsolatokban — Magyarország . Hazánkat ezer éve ezzel a névvel illették itthon és külföldö n egyaránt. Ez a meghatározás kijavítja azt a következetlenséget, amely a most hatályon kívül helyezett 1949. évi XX. törvény szövegégben az elnevezéssel kapcsolatban található . A B. cikkhez Az Alapvetés elején kerül sor azon alkotmányos alapelvek meghatározására, amelyek a z Alaptörvény egészét áthatják, rendezőelvként szolgálnak mind az alapjogi, mind a z államszervezeti rész tekintetében . Ilyen alkotmányos elv az állam szuverenitásának küls ő oldalát megtestesítő függetlenség, a többpártrendszerre épülő demokrácia, valamint a jogállamiság . A Javaslat e helyütt rögzíti a köztársasági államformát . A Javaslat a hatalom forrásaként a népet jelöli meg, mely hatalmát elsősorban választott képviselőin, az Országgyűlés tagjain keresztül gyakorolja . Kivételesen sor kerülhet közvetlen hatalomgyakorlásra, melynek alapvet ő formája az Alaptörvényben szabályozott országo s népszavazás intézménye . A C. cikkhe z A Javaslat az alkotmányos alapelvek között határozza meg a hatalommegosztás elvét, amelyen a z Alaptörvény nyugszik. Ez az elv egyszerre jelenti a korlátlan hatalom kizártságát, a hatalmi ága k elválasztását, egyensúlyát és együttműködési kötelezettségét. Az alkotmányos állam védelmének utolsó garanciája, végső eszköze a Javaslat ellenállási jogo t biztosító rendelkezése, mely a demokrácia védelmét, a hatalomkoncentráció megakadályozásána k szükségességét fogalmazza meg, egyszerre alkotmányos tilalomként és kötelezettségként . Ez az eszköz azonban csak kivételes, szélsőséges esetben alkalmazható. Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében főszabály szerint kizárólag az állami szervek jogosulta k kényszert alkalmazni. A D. cikkhez A Javaslat kinyilvánítja, hogy Magyarország a magyar nemzetet egységesnek tekinti — éljenek a tagjai bárhol a világon — és a határain kívül élő magyarok sorsáért ezen alapeszmétől vezérelve felelősséget visel. Ez a felelősség cselekvő felelősség: Magyarország kötelezettséget vállal arra , hogy a határain kívül él ő magyarok közösségeinek fennmaradását és fejlődését elősegíti, támogatj a magyarságuk meg őrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja egymással és a hazával való kapcsolattartásukat és együttműködésüket. 35 Az E. cikkhez A Javaslat az alkotmányos alapelvek között rögzíti, hogy Magyarország közrem űködik az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedését szolgáló európai egysé g megteremtésében, és nevesítve is utal az európai egység megteremtésének legfontosabb intézményesült fórumára, az Európai Unióra . Az Európai Unió nemzetközi szerz ődésen alapuló önálló jogrenddel rendelkezik, amelyne k értelmében az uniós jog a tagállamok területén közvetlenül alkalmazandó és a jogalanyok számára közvetlenül is teremthet jogokat és kötelezettségeket. Mivel az Európai Unióban való részvétel jelentősen befolyásolja a magyarországi közhatalom-gyakorlás rendjét és kereteit, valamint a z uniós jog nagymértékben meghatározza a magyar jogalanyok jogait és kötelezettségeit, szüksége s hogy az Európai Unió keretein belül történ ő hatáskörgyakorlásra az Alaptörvény — az Alaptörvény egészét átható rendezőelvek között — kifejezett felhatalmazást adjon . A Javaslat lehetővé teszi, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamaként, az Európai Unió intézményei útján gyakorolja egyes hatásköreit. Az érintett konkrét hatásköröket nemzetközi szerződésnek kell megállapítania, az Európai Unió intézményei útján történ ő hatáskörgyakorlás nem haladhatja meg a nemzetközi szerz ődésből fakadóan szükséges mértéket, valamint nem irányulhat több hatáskörre annál, mint amivel Magyarország az Alaptörvény alapján egyébkén t rendelkezik . Az Európai Unió intézményei útján történ ő hatáskörgyakorlás alapjául szolgáló nemzetköz i szerződés kötelező hatályát kiemelkedő jelentőségénél fogva a Javaslat értelmében akkor lehe t elismerni, ha arra az Országgyűlés a képvisel ők kétharmadának szavazatával felhatalmazást adott . Az F. cikkhe z A főhatalom meghatározása után az államiság kritériumai közül az állam területér ől, illetve anna k egységeiről szól a Javaslat. A területi tagozódás történelmi hagyományainknak megfelel ően kétszintű: az állam területe városokból és községekb ől áll, a több várost és községet magába n foglaló területi egység pedig a vármegye. A főváros jogi helyzete sajátos: egyrészt város, anna k minden jellemzőjével együtt, másrészt azonban a vármegyével egy területi szinten áll, tehát ne m tartozik egyetlen vármegyéhez sem. A területi tagozódás alapozza meg a helyi közhatalom gyakorlásának, azaz a z önkormányzatiságnak a szintjeit, és eligazításul szolgál a bírósági és közigazgatási szervezet kialakításakor is, azonban nem zárja ki, hogy a jogalkotó eltér ő szinteket állapítson meg. A G. cikkhe z Az állam és a polgárok közötti legszorosabb kapcsolatot az állampolgárság testesíti meg . Sajátos jogviszony ez, melyben mindkét felet jogok és kötelezettségek terhelik . Az állampolgárság megszerzésének főszabálya a vérségi elv, a magyar állampolgár gyermeke születésével magya r állampolgár lesz . Az állampolgársági törvény azonban más keletkezési és megszerzési jogcímeke t is megállapíthat. Magyarország védelmezi állampolgárait, e védelem kiterjed arra is, hogy a születéssel keletkezett és a jogszerűen szerzett állampolgárságtól senkit nem lehet megfosztani . A H. cikkhez A Javaslat egyértelművé teszi azt, hogy Magyarország hivatalos nyelve a magyar. A hivatalos eljárásokban való használat el őírásán azonban túlmegy a Javaslat. Mivel a magyar nyelv nemzeti összetartozásunk elsődleges kifejezője, ezért különös védelem illeti meg, óvása, ápolása, 36 fejlesztése nemzeti érdek. A magyar nyelv kiemelt védelme mellett Magyarország tiszteletbe n tartja az itt élő nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvét, és a más nemzetek nyelvét is . Az I. cikkhez A Javaslat tartalmazza a magyar államiság szempontjából két legfontosabb jelképnek, Magyarország címerének és zászlójának leírását és képi megjelenítését is . E jelképek nemcsak a magyar államiság, hanem a magyar nemzet szimbólumaként is használatosak, az állam i szuverenitás és függetlenség mellett a nemzethez mint közösséghez tartozás kifejez ői is. A Javaslat a címer és zászló használatának részletes szabályozását sarkalatos törvényre hagyja, azzal , hogy megengedi a jelképek a történelmileg kialakult formák szerinti használatát, például pajzstartók megjelenítését. A Javaslat a jelképeket követően szól nemzeti imádságunkról, a himnuszról. Az állam által nagyra becsült értékek elismerését kifejező állami kitüntetések formáina k meghatározására, odaítélésének feltételeire és eljárási szabályaira sarkalatos törvényi formát ír elő a Javaslat. A J. cikkhez Történelmünk jeles eseményeinek megünneplése a történelmi tudat ápolása mellett a nemzet i összetartozás kifejezését is szolgálja. Ezért a Javaslat alaptörvényi szinten kívánja rögzíteni a három nemzeti ünnepünket, melyek közül augusztus 20. napját hivatalos állami ünnepp é nyilvánítja. A K. cikkhez A férfi és nő közötti, önkéntes elhatározáson alapuló érzelmi és gazdasági életközösségek közül a Javaslat a házasság intézményének védelme mellett kötelezi el magát. A nemzet fennmaradásának letéteményese a család, a társadalom legkisebb egysége. Ezt felismerve a Javaslat rögzíti a család védelmének és a gyermekvállalás támogatásának kötelezettségét . A családok védelmének szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Az L. cikkhez A Javaslat hangsúlyosan megjeleníti, hogy a gazdaság két alapértéken : az értékteremtő munkán é s a vállalkozás szabadságán alapszik, amelyek egymást er ősítve és feltételezve járulnak hozzá a nemzet felemelkedéséhez . A Javaslat kifejezi, hogy Magyarország biztosítja a tisztessége s gazdasági verseny feltételeit, fellép az er őfölénnyel való visszaéléssel szemben és védi a fogyasztók jogait, ezzel a versenynek a közjó általi ésszerű korlátozását rögzíti. Az M. cikkhe z A Javaslat tekintetbe veszi azt a körülményt, hogy az alapvet ő jogok érvényesülése, az állam demokratikus és hatékony működése, a Magyarországon élő személyek és az itt tevékenyked ő szervezetek biztonsága megfelelőképpen csak akkor garantálható, ha az ország társadalmi é s gazdasági egyensúlyát komoly államháztartási problémák nem veszélyeztetik . Ennek alapján a Javaslat az alapvetések között rögzíti a költségvetési gazdálkodás legfőbb elveit. Ezek közül a kiegyensúlyozottság a kiszámítható állami működést, az átláthatóság a tájékozott és felelős polgárok részvételével zajló demokratikus közéletet, a fenntarthatóság pedig a jövend ő nemzedékek sorsáért való felel ősségvállalást is szolgálja az elsődleges pénzügyi célok mellett. 37 A Javaslat az Országgyűlést és a Kormányt mint a költségvetés kialakítására és végrehajtásár a leglényegesebb hatást gyakorló intézményeket külön is kiemeli ezen elvek érvényesítésér e vonatkozó feladatukat megállapítva. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom szerepe ugyanakko r az állam gazdasági működésében nem kizárólagos, az alapvető költségvetési elveket emiatt a Javaslat a független szervek esetében is figyelembe veend ő szempontokként határozza meg. Az N. cikkhez Az állam nem mindenható, feladatait csak a polgárokkal karöltve, közrem űködésükkel tudja ellátni, nem képes és nem is törekedhet helyettük egyéni, családi és közösségi boldogulásu k előmozdítására . A Javaslat ezt a viszonyt határozza meg azzal, hogy rögzíti egyrészt, hog y mindenki — aki belátási képességének birtokában van — felel ős önmagáért, másrészt hogy kötele s az állami és közösségi feladatok ellátásában részt venni, ahhoz hozzájárulni . Az O . cikkhez A Javaslat deklarálja, hogy Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet. Ezzel az Alaptörvényben új elemként megjeleníti a fenntarthatóság követelményét, ami az állam és a gazdaság részére irányt szab a környezeti értékekkel való felel ős bánásmódhoz. A Javaslat külön kiemeli a sajátos magyar környezeti értékeket és a magyar kultúra értékeit, amelyek oltalmazásá t mindenki kötelezettségévé teszi a jövő nemzedékek számára való megőrzés érdekében . A P. cikkhez A Javaslat külkapcsolati alapelvként fogalmazza meg Magyarország törekvését a világ valamenny i népével és országával való együttműködésre . A Javaslat a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítésének érdekében előírja a Magyarországra kötelező nemzetközi jogi szabályok és a magyar jog közötti összhang biztosításának kötelezettségét. Ez a rendelkezés összefüggésben áll azzal a nemzetközi jog i követelménnyel, amelynek értelmében a nemzetközi jogi kötelezettségek megsértését nem lehet a hazai jogszabályi rendelkezésekre hivatkozással igazolni . Az összhang megteremtésének konkrét módjait a Javaslat értelmében az Alaptörvény részletesen nem rögzíti, de az Alkotmánybírósá g hatáskörei között a jogszabályok nemzetközi szerz ődésbe ütközésének vizsgálata az összhang megteremtését is szolgálja . A Javaslat értelmében a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai — ide értve az általáno s nemzetközi szokásjogot és az általános jogelveket is — külön jogszabályi rendelkezés nélkül is a magyar jogrendszer részét képezik . Ehhez képest fogalmazza meg a Javaslat azt, hogy a nemzetközi jog egyéb, Magyarországra kötelez ő szabályai — ide értve mindenekelőtt a nemzetközi szerződéseket — csak jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részév é és lesznek alkalmazhatóak a magyar jogalkalmazó szervek eljárásában . Mindez nem jelenti azt , hogy a nemzetközi jognak az általánosan elismert szabályokon kívül es ő valamennyi normáját — például a nemzetközi szervezetek bels ő eljárási szabályait is — jogszabályban minden esetben kötelezően ki kell hirdetni, csupán azt, hogy enélkül nem tekinthetőek a magyar jogrendszer részének. Az Európai Unió joga kívül esik a P . cikk hatókörén, az az E . cikk keretein belül értelmezhető. A Q. cikkhez A Javaslat az Alaptörvényt a jogrendszer alapjaként határozza meg . Az Alaptörvény a jogrendszer csúcsán helyezkedik el, minden más jogszabály az Alaptörvényb ől ered, és azzal nem lehe t 38 ellentétes. A Javaslat mindenki kötelességeként írja elő az Alaptörvény és a jogszabályok megtartását. Ez a rendelkezés azt is kifejezésre juttatja, hogy nincs kivételezett személy, társadalmi csoport vagy állami szerv, amely valamiféle erkölcsi vagy politikai okra hivatkozv a felülemelkedhetne a jogszabályokon. A Javaslat irányt mutat az Alaptörvény értelmez ői számára: az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a Nemzeti Hitvallással és a történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. Ezek az értelmezési szempontok els ődlegesek, azonban nem zárják ki a jogértelmezé s egyéb kialakult formáit. Az R. cikkhe z A Javaslat arra törekszik, hogy megteremtse az Alaptörvény stabilitását . Ezért az Alaptörvényre nézve a törvényekhez képest szigorúbb feltételt állapít meg : az Alaptörvény elfogadásához é s módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges . A Javaslat meghatározza az elfogadott Alaptörvény vagy annak módosítása aláírására és kihirdetésére vonatkozó eljárási szabályokat. Az S. cikkhez A Javaslat a jogalkotásra vonatkozó általános szabályokat egy helyen, az Alapvetés részbe n határozza meg. A Javaslat rögzíti, hogy általánosan kötelező magatartási szabályt kizárólag jogszabály állapíthat meg, továbbá megadja a jogszabály lényegi sajátosságait . A jogszabály érvényességének feltétele egyrészt az, hogy az Alaptörvényben jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv fogadja el az Alaptörvényben meghatározott formában, másrészt — hogy a jogszabályt címzettjei megismerhessék — annak a hivatalos lapban való kihirdetése . A kihirdetési szabály alól az Alaptörvény kivételt enged specialitásuk miatt az önkormányzati rendeletek és a különlege s jogrendben kibocsátott jogszabályokat illetően. A Javaslat a tartalmi és eljárási feltételek meghatározása mellett kifejezetten felsorolja a jogszabályokat. Nem külön jogforrás, hanem egy speciális törvénytípus a sarkalatos törvény, amelyet a jelen lév ő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával lehet elfogadni. A sarkalatos törvény a többi törvénnyel azono s szinten helyezkedik el a jogforrási hierarchiában . A Javaslat egyértelművé teszi, hogy mivel az Alaptörvény a jogrendszer csúcsán áll, egyetlen jogszabály sem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG Az I. cikkhez Az Alapvetést követően a Javaslat a Szabadság és felelősség című részben az alapvető jogokról és kötelességekr ől rendelkezik, az Alapjogi Charta katalógusának figyelembevételével . A rész rendszertani elhelyezése és belső tagolása is kifejezi, hogy az alapvető jogok érvényesülés e biztosítékainak megjelenítését a Javaslat kiemelt jelentőségű alaptörvényi rendelkezéseknek tekinti, amelyek alapvetően meghatározzák az állam és az egyének viszonyát . A Javaslat értelmében Magyarország elismeri az alapvető emberi jogokat, azok tiszteletben tartását és védelmét — mind az egyéni, mind pedig a kollektív jogok vonatkozásában - els őrendű kötelezettségének tartja . A Javaslat ugyanakkor azt is kiemeli, hogy az egyének — amellett, hogy igényt tarthatnak alapvető jogaik elismerésére és védelmére — bizonyos helyzetekben felel ősséggel is tartoznak a társadalom felé . Erre figyelemmel a Javaslat egyes kötelezettségeket is megfogalmaz . A Javaslat az alapvető jogok csoportosítása során az Alapjogi Charta felépítését követi. 39 A Javaslat garanciális szabályként rögzíti az alapvet ő jogok korlátozhatóságának általános kereteit . E keretek az alapvető jogok korlátozását csak törvény által, más alapvet ő jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, az ahhoz feltétlenül szükséges mértékben, a z elérni kívánt céllal arányosan és az alapvet ő jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával teszi k lehetővé. A Javaslat szerint az alapvető jogok mellett az alapvető kötelezettségekre vonatkoz ó szabályokat is törvény állapítja meg. A Javaslat értelmében Magyarország a törvény alapján létrehozott jogalanyoknak is biztosítj a azokat az alapvető jogokat, amelyek természetüknél fogva nemcsak az emberekre, hanem rájuk i s alkalmazhatóak . Hasonlóképen irányadóak a törvény alapján létrehozott jogalanyokra a Javaslatban megfogalmazott kötelezettségek is. A törvény alapján létrehozott jogalanyok körébe a Javaslat értelmében a jogszabályból következ ően jogalanyisággal rendelkező jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek tartoznak . A Javaslat egyes alapvető jogok jogosultjaiként csak a magyar állampolgárokat nevesíti. Az a körülmény azonban, hogy bizonyos esetekben maga az Alaptörvény nem ismeri el jogosultként a nem magyar állampolgárokat, nem jelenti azt, hogy törvényben — például valamely nemzetköz i jogi vagy európai uniós jogi kötelezettség teljesítése érdekében — ne lennének ezek a jogok biztosíthatóak akár az ő számukra is. A II. cikkhez A Javaslat egyes alapvető jogokat tartalmazó rendelkezései élén elvi jelleggel rögzíti az emberi méltóság sérthetetlenségét, amely valamennyi alapvet ő jog értelmezésére kihatóan hangsúlyosan , külön is kifejezi az emberi méltóság lényeges tartalmának érinthetetlenségét. Az emberi méltósághoz való jogot mint az emberi lét alapját az élethez való joggal egységbe n fogalmazza meg a Javaslat, és minden ember jogát elismeri az élethez és az emberi méltósághoz . A Javaslat az emberi élettel egy mondatban, de attól elkülönítve említi a magzati életet, amelyet a Javaslat értelmében a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Az állam — az objektív intézményvédelmi kötelezettsége keretében — a megfogant, keletkez őben lévő emberi életnek is köteles védelmet nyújtani . A III. cikkhe z A Javaslat az emberi méltósághoz való joggal összefüggésben abszolút tilalmakat fogalmaz meg . Ezek értelmében senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani, rögzíti emellett a Javaslat a z emberkereskedelem tilalmát is. A Javaslat értelmében tilos továbbá emberen hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományo s kísérletet végezni, valamint a Javaslat a biológia és az orvostudomány fejl ődésére is reagálva, az Alapjogi Charta mintájára az alapvető jogok között rögzíti az emberi egyedmásolás tilalmát . A Javaslat emellett tiltja az eugenikai, emberi fajnemesítésre irányuló eljárásokat, valamint az ember i test és az emberi test részeinek haszonszerzési célú felhasználását . A N. cikkhe z A Javaslat a hagyományos, nemzetközi egyezmények szövegében is bevett megnevezéssel a szabadsághoz és személyes biztonsághoz való jogként fogalmazza meg a fogvatartástól val ó mentesség jogát, és egyben meghatározza a korlátozás garanciális elemeit. A Javaslat nem zárja ki a szabadságtól való végleges megfosztás lehetőségét, azonban erre kizárólag b űncselekmény 40 elkövetése miatt, jogerős bírói ítélet alapján, a szükségességi és arányossági kritériumok értelemszerű figyelembevételével kerülhet sor. Az V. cikkhe z A Javaslat a magánszférajogok körében a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való — bármilyen módon, illetve eszközzel történő — kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához , valamint a személyes adatok védelméhez való jogról rendelkezik . A magyar jogi szabályozás hagyományainak megfelel ően a Javaslat a személyes adatok védelmével összefüggésbe n rendelkezik a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogról . A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog érvényesülésének ellenőrzését a Javaslat független hatóság feladatává teszi . A VI. cikkhe z A Javaslat rögzíti azt, hogy mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallá s szabadságára . Ehhez kapcsolódóan fogalmazza meg a Javaslat az állam és az egyhá z különállásának elvét, amely amellett, hogy a szekularizált állam működésének egyik alapelve, a vallásszabadság egyik garanciájának is tekinthető. A Javaslat azonban kifejezésre juttatja azt is, hogy az állam világnézeti semlegessége nem jelent egyúttal társadalmi közömbösséget is, hanem a társadalmilag közösségi célok érdekében az állam együttm űködik az egyházakkal. A VII. cikkhez A Javaslat rendelkezik a békés gyülekezéshez, valamint az egyesüléshez való jogról . Az egyesülési jog alapján létrehozható szervezetek közül nevesítve is kiemeli a Javaslat a szakszervezeteket és a pártokat. A pártok működésének és gazdálkodására vonatkozó szabályokat a Javaslat sarkalato s törvény tárgykörébe sorolja. A VIII. cikkhez A demokratikus társadalom működéséhez elengedhetetlen véleménypluralizmus biztosítás a érdekében a Javaslat elismeri, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához , valamint védelemben részesíti a sajtónak mint a vélemények és információk közlése é s megismerése intézményesült fórumának a szabadságát . A IX. cikkhez A Javaslat a tudományos előrehaladás és a gazdag, sokszínű, értékteremtő kulturális élet jogi feltételeinek biztosítása érdekében alaptörvényi védelemben részesíti a tudományos, szakma i álláspontok kifejtésének, a művészi kifejezésnek, valamint az ismeretek megszerzésének és máso k számára való átadásának szabadságát . E szabadság biztosítékaként a Javaslat kiemelten is rögzíti azt, hogy valamely tudományos tétel, felismerés vagy értékelés megalapozottságáról vag y helytállóságáról való döntésre az állam nem jogosult. A Javaslat a tudomány, a művészet és a magas szintű oktatás kiemelt fontosságú intézményeine k szabad, küls ő befolyástól mentes működését külön is garantálja . Ezen intézmények esetében a Javaslat a szervezeti autonómia kereteinek meghatározását törvényi szintre utalja. E szabályozásnak kell a szakmai kibontakozást lehet ővé tevő önállóság és a közösségi erőforrásokkal való felelős gazdálkodás együttes követelményeire tekintettel az intézmények működésére vonatkozó alapvető előírásokat megállapítania, amibe beletartozhat a szervezeti és gazdálkodási kérdéseknek a költségvetési szempontokkal arányos, fokozottabb állami kontrollj a is. 41 A X. cikkhe z A Javaslat a személyiség kibontakoztatásának, a tájékozott és felel ős polgárrá válásnak az egyi k alapvető feltételeként valamennyi magyar állampolgár jogát elismeri a műveltség megszerzésére törekvéshez. E jog érvényesítése szükségszerűen állami cselekvést igényel, ezért a Javaslat a művelődés alapvető intézményeit is meghatározza. Az elengedhetetlenül fontos ismeretek megszerzését, a gyermekek megfelelő fejlődését a kötelező — és ezzel összhangban bárki számár a ingyenesen hozzáférhető — alapfokú oktatással biztosítja . A további ismeretb ővítést, valamely foglalkozás elsajátításához vagy a magasabb szintű szakmai vagy tudományos oktatásban való részvételhez szükséges tanulás lehetőségét a Javaslat a középfokú oktatás korlátozásmentes é s ingyenes elérhetőségével ösztönzi . A felsőfokú oktatásban való részvételt a Javaslat az elmélyültebb ismeretszerzéshez szükséges képességek figyelembevétele alapján teszi elérhet ővé. A Javaslat törvényi szinten rendeli meghatározni azokat a juttatási formákat, amelyek az oktatá s bármely szintjén résztvevők számára elősegíthetik a tanulással járó anyagi terhek enyhítését . A XI. cikkhez A Javaslat mindenki számára adottnak tételezi azt a lehet őséget, hogy maga döntsön arról, mel y hivatás gyakorlásával kívánja — a megfelelő ismeretek birtokában, a hivatás gyakorlásához szükséges feltételek teljesítése mellett — képességeit kibontakoztatni és a megélhetéshez szüksége s javakat elérni. Ugyancsak elismeri a Javaslat az arra való jogot, hogy bárki önállóan vagy másokka l társulva vállalkozási formában végezze a fenti tevékenységeket, vegyen részt a gazdasági életben . Az egyén és a közösség részére egyaránt hasznot hajtó, tevékeny lét ugyanakkor nem pusztán mindenki részére biztosítandó jog, hanem a társadalom és az állam m űködésének záloga, ezért az arra való törekvést mint elvárást a Javaslat ekként is rögzíti . A Javaslat államcélként tűzi ki továbbá, hogy a munkalehetőségek hiánya minél kevésbé képezhesse gátját a fentie k megvalósulásának. A XII. cikkhez A Javaslat egy rendelkezésben szól a tulajdonhoz és az örökléshez való jogról. A tulajdonhoz való jog számos más alapvető jogtól eltérően nem egy eleve adott természetes állapotot jelöl, hane m csupán meghatározott társadalmi közegben, az állam általi jogi szabályozás keretei között, anna k előfeltételével létezik. A Javaslat elismeri mindenki tulajdonhoz való jogát, ugyanakkor kifejezi a tulajdon társadalmi kötöttségét is, és társadalmi felelősséget társít hozzá. Garanciális elemként rögzíti a Javaslat, hogy tulajdon elvonására, kisajátítására csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellet t kerülhet sor. A XIII. cikkhez A Javaslat magyar állampolgársághoz kötődő státuszjogként határozza meg a száműzetés tilalmát, melynek értelmében egyrészt a magyar állampolgárt Magyarországról nem lehet kiutasítani, azaz a közrend, közbiztonság sérelmére hivatkozással az ország területének elhagyására kötelezni , másrészt a magyar állampolgár bármikor beléphet az ország területére . A külföldiek esetében a Javaslat a kiutasítást lehetővé teszi, arra azonban csak törvényes határozat alapján kerülhet sor. Mindemellett senkinek, így a külföldinek a kiutasítására sem kerülhet sor olyan államba, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá . A kiutasítás mellett a kiadatás is tiltott az ilyen államokba. A Javaslat értelmében Magyarország a nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban biztosí t menedékjogot az arra rászoruló nem magyar állampolgároknak. 42 A XIV. cikkhez A Javaslat értelmében minden ember jogképes, továbbá a törvény előtt mindenki egyenlő. Az egyenlőséget a Javaslat nem csak a bíróság előtti egyenlőségként, hanem annál általánosabban fogalmazza meg. Az általános jogegyenlőségi szabály mellett a Javaslat külön rögzíti azt is, hogy az alapvető jogokat mindenki számára bármely megkülönböztetés nélkül kell biztosítani . A megkülönböztetés alapjaként egyes helyzeteket kiemel a Javaslat, a felsorolás azonban ne m taxatív, a Javaslatban nevesítve nem szereplő egyéb helyzetek alapján is tilos a hátrányos megkülönböztetés. A megkülönböztetés általános tilalma alóli kivételt jelent a Javaslat azon rendelkezése, amel y alapján az Magyarország az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedéseket is tesz . E rendelkezés értelmében az egyenlőség tartalmi megvalósulását szolgáló, az esélyegyenlőtlenség felszámolása érdekében tett pozitív megkülönböztetés megengedett. Az általános jogegyenlőségi szabály megfogalmazása mellett a Javaslat külön is kiemeli a n ők és a férfiak egyenjogúságát mint a jogegyenl őség nemzetközi dokumentumokban is külön nevesített esetét. A XV. cikkhez A gyermeket főszabályként minden olyan alapvet ő jog megillet, mint bármely más embert, de ahhoz, hogy a jogok teljességével képes legyen élni, biztosítani kell számára az életkorána k megfelelő minden feltételt a felnőtté váláshoz . Erre tekintettel kifejezetten a gyermekek jogaként rögzíti a Javaslat a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemre é s gondoskodásra való jogot. E védelemre és gondoskodásra a gyermek mindenkivel szemben igény t tarthat. Ennek megfelelően a gyermek szülei, családja, az állam és a társadalom valamennyi tagja is köteles a gyermek jogait tiszteletben tartani, és a társadalom fennmaradásának zálogakén t biztosítani számára a megfelelő fejlődéséhez szükséges feltételeket . A magánszférában a gondoskodás és védelem joga és kötelezettsége els ődlegesen a szülőket (vagy a gyermek más törvényes képviselőit) illeti, illetve terheli. Ezzel összefüggésben a Javaslat a szül ők jogaként határozza meg a gyermeküknek adandó nevelés megválasztását és egyben kötelezettségükké tesz i a kiskorú gyermekükről való gondoskodást, ideértve a tanköteles gyermekük taníttatását is . Mindemellett a Javaslat a gyermekek szüleik iránti felel ősségviselését is kifejezi annak előírásával, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni az őket felnevelő rászoruló szüleikről. A Javaslat a gyermekek mellett különleges gondoskodásra szoruló és külön védelmet igényl ő csoportként emeli ki a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket. A XVI. cikkhe z A Javaslat a munka világához kapcsolódó jogok között szól a munkaügyi kapcsolatok egyes vonatkozásairól és elismeri, hogy minden munkavállalónak, valamint szervezeteiknek joga van — törvényben meghatározottak szerint — az érdekei védelmében történő kollektív fellépéshez , tárgyalások folytatásához, kollektív szerződés kötéséhez és a sztrájkjog gyakorlásához . A nemzetgazdaság egyensúlya, a gazdaság fenntarthatósága, a munkahelyek biztosítása és má s közösségi célok megvalósítása érdekében továbbá a javaslat egyúttal el őírja a munkavállalók és a munkaadók együttműködési kötelezettségét is. A munkavállalói jogok között a Javaslat elismeri, hogy minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez, valamint a testi-lelk i feltöltődés érdekében a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz . 43 A Javaslat a munkavállaló fogalmát olyan általános fogalomnak tekinti, amely valamennyi foglalkoztatottra kiterjed, így a rendelkezéseit minden foglalkoztatásra irányuló jogviszonyba n tiszteletben kell tartani. A XVII. cikkhez A Javaslat Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban tiltja a gyermeke k foglalkoztatását, azon törvényben meghatározott esetkörök kivételével, amelyekben a gyerme k testi, szellemi és erkölcsi fejlődését a munkavégzés nem veszélyezteti. A Javaslat értelmében Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szül ők munkahelyi védelmét . A XVIII. cikkhe z A Javaslat rögzíti az állam azon szándékát, hogy minden magyar állampolgárnak megteremtse a szociális biztonságot. Ennek érdekében azon élethelyzetekben, amikor — gyermekének születése , egészségi állapotának id őleges vagy végleges romlása, hozzátartozójának vagy munkalehetőségének elvesztése miatt — a megélhetéséhez szükséges javak el őteremtésére nem képes, valamennyi állampolgár jogosult törvény szerinti állami segítséget igénybe venni . A Javaslat az állami szociális intézmények és intézkedések igénybevételére nem csupán a nevesített élethelyzetekben levőket, hanem mindazokat feljogosítja, akiknek erre szükségük van. Mivel azonban a rászorultság megszüntetése általánosan csak az egyén és az állam közö s erőfeszítésével lehetséges, a Javaslat lehetővé teszi az olyan törvényi szabályozást, amely a szociális intézkedést igénybe vevő ezen törekvéséhez kapcsolja az intézkedés tartalmát vagy annak mértékét. A Javaslat külön szabályozza az id őskori megélhetés biztosításának alapjait. Ebben az egyén és a z állam együttműködése akként valósul meg, hogy az állam az annak m űködtetéséhez szükséges hozzájárulásokból nyugdíjrendszert tart fenn, az egyéni öngondoskodást pedig az ennek keretei t adó, önkéntes társadalmi intézmények szabályozásával segíti elő. A Javaslat lehetővé teszi továbbá azt, hogy az állami nyugdíjrendszer kialakítása tekintetbe vegye a n ők sajátos helyzetét, és a nyugdíjjogosultság szabályait a n ők fokozott védelmére tekintettel alakítsa ki . A XIX. cikkhez A jó egészségi állapot megőrzése mindenki számára szükséges az emberhez méltó és tevéken y élethez. Mivel az egészség negatív befolyásolása számos, a társadalom és az állam körén kívül es ő tényezőre — öröklött tulajdonságok, járványok, balesetek stb . — is visszavezethető, ebben a körben a Javaslat a szabályozási és — a mindenkori lehetőségek függvényében rendelkezésre álló — anyagi eszközökkel elérhető egészségvédelmet tűzi ki célul. A XX. cikkhez A Javaslat célként fogalmazza meg, hogy az állam lehetőségeihez mérten segítse el ő a hajléktalanság elkerülését és felszámolását, az elemi létkörülmények biztosítását. A Javaslat deklarálja az állam azon törekvését, hogy a létfenntartáshoz és a társadalmi együttéléshez nélkülözhetetlen erőforrások a technikai lehetőségek által meghatározott mértékben, a szolgáltatások megfelelő ellenértéke fejében bárki számára elérhet őek legyenek. E törekvés megvalósítása — a társadalmi és gazdasági viszonyokhoz igazodóan — els ődlegesen az állami szabályozó eszközök igénybevétele útján történik . 44 A XXI. cikkhe z A Javaslat a népszuverenitás elvére alapulva határozza meg a politikai részvételi jogokat : a választójogot, valamint az országos és helyi népszavazásban való részvétel jogát. A választójogot valamennyi közjogi választáson egyetlen feltételhez, a magyar állampolgársághoz köti a javaslat. Ez nem zárja ki egyrészt, hogy az I . cikk (5) bekezdése szerint törvény a választójogot magyar állampolgársággal nem rendelkez ő személynek is biztosítsa . Másrész t lehetőség van arra, hogy sarkalatos törvény a választójogot magyarországi lakóhelyhez, a válaszhatóságot pedig további feltételekhez kösse . Kizárja a Javaslat meghatározott társadalmi csoportok automatikus kirekesztését a politikai közösségb ől, a választójogból való kizárásra csak egyediesített bírói döntés alapján kerülhet sor. A Javaslat egyik legelőremutatóbb eleme, hogy lehet ővé teszi a jövő nemzedékek érdekeinek erősebb érvényesítését a képviseleti szervek megválasztása során . Ennek módja, hogy a kiskorú gyermek családjában az anya, családonként legfeljebb egy többlet szavazati jog erejéig kiskor ú gyermeke szavazati jogát is gyakorolhatja, ha erre sarkalatos törvény lehetőséget ad. Az országos népszavazáson való részvételre jogosultak körét a Javaslat az országgy űlési képviselők választásán fennálló választójoghoz, a helyi népszavazáson való részvétel jogát pedig az önkormányzati választójoghoz köti. A közhatalom gyakorlásában való részvétel általános alapjogát garantálja a közhivatal viseléséhe z való jog rögzítése. A XXII. cikkhez Az Alapjogi Chartában foglalt megfelel ő ügyintézéshez, az ún . „jó közigazgatáshoz” való jog mintájára fogalmazza meg a Javaslat a bíróságokon kívül a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozóan is a tisztességes eljárás követelményét, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz , hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszer ű határidőn belül intézzék. Utal továbbá a Javaslat arra, hogy mindenkinek joga van, ahhoz, hogy az álla m törvényben meghatározottak szerint megtérítse a hatóságok által feladatuk teljesítése során nek i jogellenesen okozott kárt . A XXIII. cikkhe z A Javaslat értelmében a petíciós jog alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vag y másokkal együtt írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalma t gyakorló szervhez, ideértve az önkormányzatokat is . A rendelkezés a bírósági és hatósági eljáráson kívüli kérelmekre, panaszokra, javaslatokra vonatkozik . A XXIV. cikkhez A Javaslat értelmében az államnak törekednie kell arra, hogy lépést tartson a modern kor technológiai fejl ődésével és lehetőség szerint felhasználja azokat az új műszaki megoldásokat é s más tudományos vívmányokat, amelyek az állam működésének hatékonyságát, a közszolgáltatások színvonalának emelését, a közügyek jobb átláthatóságát és a polgáro k esélyegyenlőségét szolgálhatják. A rendelkezés a tudomány eredményeinek alkalmazására tett utaláson keresztül az állam polgárközeli, szolgáltató jellegét hangsúlyozza, ezzel céljai szerint a z alapvető jogok hatékony érvényesüléséhez is biztosítékul szolgál . 45 A XXV. cikkhe z A Javaslat szerint mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához, amelynek értelmében alapjogi védelem alá esik például a költözés, a lakóhely szabad megválasztásának és az ország elhagyásának joga . A Javaslat alapján minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásána k ideje alatt Magyarország védelmét élvezze . A rendelkezés alapvetően a konzuli védelemre való jogot biztosítja és a nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban értelmezend ő. A nemzetközi jogi szabályokat tiszteletben tartva a többes állampolgársággal rendelkez ő magyar állampolgároknak a másik állampolgárságuk szerinti állammal szembeni védelmére a Javaslat értelemszerűen csak korlátozottan biztosít lehetőséget. Mindezt a Javaslat szövegszerűen nem fejti ki, a nemzetközi jogi feltételrendszer az alapvet ő jog korlátozhatóságára irányadó általáno s szabályok keretei között értékelhető. A XXVI. cikkhez A Javaslat az igazságszolgáltatáshoz való jogok körében a nemzetközi emberi jogi dokumentumokat követve fogalmazza meg a bírósághoz fordulás jogát, illetve a bíróságo k tisztességes eljárásához való jogot, beleértve az eljárások ésszer ű határidőn belüli elbírálásához való jogot is. A Javaslat a megtorló jellegű joghátrány alkalmazásának lehetőségére tekintettel külön kiemel egyes alapvető büntetőjogi, illetve büntet őeljárás-jogi biztosítékokat. Ezek között a Javaslat megfogalmazza az ártatlanság vélelmét, a büntet őeljárás alá vont személy védelemhez való jogát, a bűncselekmények és a büntetések törvényességének elvét, valamint a kétszeres eljárás alá vonás é s a kétszeres büntetés tilalmát. Javaslat értelemében senki nem nyilvánítható bűnösnek és sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetése idején a magyar jog vagy más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. A Javaslat főszabályként a cselekmény magyar jog általi bűncselekménnyé nyilvánítását követeli meg, más állam jogát csak annyiban tartja relevánsnak a bűncselekménnyé nyilvánítás tekintetében, amennyiben annak — a b űnössé nyilvánítás, a büntetéssel sújtás, illetve az arra irányuló eljárás során történ ő — figyelembe vételére nemzetköz i szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa Magyarország számára kötelezettséget teremt . Hasonlóképpen sz űk értelemben utal a Javaslat más állam jogára a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalmának (ne bis in idem elv) megfogalmazása esetében is . A Javaslat a nemzetközi egyezmények által is elfogadott módon az elkövetés idején hatályos bels ő jogi szabályokra és belső jogi elévülésükre tekintet nélkül lehetővé teszi valamely személy megbüntetését olyan cselekmények miatt, amelyek az elkövetésük idején a nemzetközi jo g általánosan elismert szabályai szerint bűncselekménynek minősültek. A Javaslat elismeri mindenki jogát ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti . A XXVII. cikkhez A Javaslat deklarálja, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek és népcsoportok részei a politikai nemzetnek. A nemzetiséghez vagy népcsoporthoz tartozó személyeket az általános alapvet ő jogokon kívül többletjogok, egyéni és kollektív jogok illetik meg. Ilyen az, hogy önazonosságuka t szabadon megvallhatják, használhatják anyanyelvüket, ápolhatják kultúrájukat . Joguk van továbbá a saját nyelven való egyéni névhasználathoz és az anyanyelv ű oktatáshoz. A hazai nemzetiségek é s 46 népcsoportok autonómiája abban nyilvánul meg, hogy saját szerveket, helyi és országo s önkormányzatokat hozhatnak létre . A XXVIII. cikkhe z A Javaslat a társadalmi igazságosság elvének megfelel ően általános jelleggel, valamennyi személyre és szervezetre kiterjedően állapítja meg a közteherviselési kötelezettséget, amelynek célja, hogy a zavartalan társadalmi működéshez, a közösség által ellátandó feladatokhoz szükséges anyagi fedezetet biztosítsa. E kötelezettség a teherbíró képességen alapul, azaz mindenki olyan részbe n köteles részt vállalni a közös szükségletek fedezéséb ől, amennyire ezt körülményei lehetővé teszik. A közteherviselés ezen elvének az egyes hozzájárulás-típusokra és jogalanyokra val ó konkretizálása a törvényi szabályozás feladata . A Javaslat a természetes személyek vonatkozásában a teherbíró képesség általános elvé t részletezve kifejezetten előírja, hogy a közteherviselés körében az arányosság mellett is hangsúlyozottan tekintetbe kell venni a gyermekvállalással együtt járó terheket, és a konkré t kötelezettséget ennek megfelelően kell megállapítani. A XXIX. cikkhe z A Javaslat az alapvető kötelességek között rögzíti a haza védelme kötelezettségét. A Javaslat meghatározza a honvédelmi kötelezettség teljesítésének a formáit . Ennek megfelelően — kiemelve azt, hogy a Javaslat a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos részletes szabályok megállapítását sarkalatos törvényre bízza — a Javaslat meghatározza a személyes honvédelm i kötelezettség típusait (hadkötelezettség, honvédelmi munkakötelezettség, polgári védelm i kötelezettség), továbbá megteremti az alaptörvényi alapjait annak, hogy az embereket és törvény alapján létrehozott jogalanyokat gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhessék. A Javaslat a békeidőszaki felkészülés alapjainak megteremtésével alaptörvényi szinten rendezi az önkénte s tartalékos rendszerben való szerepvállalás lehet őségét. AZ ÁLLAM Az 1 . cikkhe z A Javaslat az államszervezet részeként első helyen az Országgyűlést mint a népszuverenitás legfőbb letéteményesét szabályozza . A Javaslat megállapítja a legfőbb feladat- és hatásköröket, utal arra, hogy az Országgyűlés az alkotmányozó és törvényhozó hatalom, emellett dönt az állami gazdálkodás alapjáról, gyakorolja a legfőbb külügyi és hadügyi hatalmat, illetve megválasztja a legfőbb közjogi tisztségviselőket. A Javaslat értelmében az Országgyűlés jogosult felhatalmazást adni azon nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére, amelyek tárgyuk szerint a z Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdést (például törvényhozási tárgykört) érintenek . A feladat- és hatáskörök felsorolása a törvények irányában nyitott, az Alaptörvény mellett törvén y alapján további feladat- és hatásköröket gyakorolhat az Országgy űlés. A 2. cikkhez A Javaslat az országgyűlési képviselők választásának alapelveit, illetve annak id őpontját rögzíti a kialakult gyakorlatnak megfelel ően. A választásra vonatkozó részletes szabályokat, csakúgy, mint a hazai nemzetiségek és népcsoportok parlamenti munkában való részvételének módját sarkalato s törvény határozza meg. 47 A 3. cikkhez A Javaslat az Országgyűlés megbízatásának keletkezése mellett annak megsz űnését is egyértelműen meghatározza : a megbízatás az alakuló üléssel kezd ődik, és az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. Ezzel biztosítható az Országgyűlés működésének folyamatossága, így amennyiben arra sürgős szükség van (pl. különleges jogrend bevezetése indokolt), összehívható a feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlés is. Előrehozott választásokat a feloszlás, illetve a z Országgyűlés feloszlatása eredményezhet. Utóbbira a köztársasági elnöknek van lehetősége két esetben: amennyiben a Kormány megbízatásának megszűnése esetén az általa miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételétől számított negyven nap alatt nem választja meg, illetve amennyiben az adott évre vonatkozó költségvetési törvényt az Országgyűlés ugyanazon év március 31-ig sem tudja elfogadni. Az első eset arra a helyzetre reagál, amelyben az Országgyűlés nem képes miniszterelnököt választani, és így nem alakulhat meg a Kormány, a második eset azt „szankcionálja”, ha a kormányzó pártok az adott év els ő negyedévének végéig sem tudják biztosítani a költségvetés elfogadásához szükséges egyszer ű többséget. A köztársasági elnöknek a döntés meghozatalakor szabad mérlegelési joga van, kötele s azonban kikérni a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke és a frakciók vezetőinek véleményét. A feloszlatási jog időben nem korlátlan, ha a feloszlatási feltételek teljesülésekor a köztársasági elnö k nem dönt azonnal, és az Országgyűlés „helyrehozza” a mulasztást, a köztársasági elnö k feloszlatási joga elvész . Garanciális jelentőségű, hogy a feloszlást és a feloszlatást követően kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani . A 4. cikkhez A Javaslat az országgyűlési képviselői jogállás körében rögzíti a képvisel ői egyenlőség és a szabad mandátum elvét . A függetlenség biztosítékaként az országgyűlési képviselőket mentelmi jog és javadalmazás illeti meg, az összeférhetetlenség eseteinek meghatározását pedig sarkalatos törvényre utalja a Javaslat. A képviselői megbízatás a klasszikus esetek (lemondás, halál, összeférhetetlenség kimondása, stb .) mellett az országgyű lési munkától való távolmaradásr a tekintettel is megszűnhet: az egyéves távolmaradást szankcionálja így a Javaslat. Ennek, valamint az összeférhetetlenségnek a megállapításáról, illetve a megválasztási feltételek fennállásána k megszűntéről az Országgyűlés minősített többséggel határoz . A jogállás részletes szabályainak meghatározását sarkalatos törvényre utalja a Javaslat . Az 5. cikkhez A Javaslat főszabályként az Országgyűlés üléseinek nyilvánosságát rögzíti, garanciális jelentőségű, hogy ettől eltérni csak minősített többségű döntéssel lehet. A Javaslat meghatározza a legfőbb tisztségviselőket, valamint rendelkezik a munkaszervezetr ől (a bizottságokról) és a frakcióalakítá s jogáról. A határozatképességhez és a határozathozatalhoz általános többségi követelményt társít a Javaslat, eltérésre az Alaptörvény mellett a Házszabályban van lehet őség, utóbbi azonban csak az Alaptörvényben meghatározottnál szigorúbb követelményt támaszthat egyes döntése k meghozatalához. Az egyes ülésszakok idejére, az ülések összehívására és elnapolására, valamint a rendkívüli ülésezésre vonatkozó szabályok meghatározását a Javaslat sarkalatos törvényre utalja, a rendszeres ülésezés biztosításának követelményének rögzítése mellett . A 6. cikkhez A Javaslat a hagyományoknak megfelel ően határozza meg a törvénykezdeményezésre jogosulta k körét: a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság, illetve országgyűlési képviselő nyújthat be törvényjavaslatot . A Javaslat az törvények Alaptörvénnyel való összhangjának biztosítása érdekében a köztársasági elnök mellett lehet őséget biztosít az Országgyűlésnek is arra, 48 hogy — a törvény kezdeményez ője, az Országgyűlés elnöke vagy a miniszterelnök indítványára — vizsgálatot kérjen az Alkotmánybíróságtól. Erre a törvény elfogadását követően, annak köztársasági elnök általi aláírása előtt kerülhet sor, az Alkotmánybíróságnak harminc napja van a törvény Alaptörvénnyel való összhangjának megítélésére . Amennyiben a törvényt vagy annak valamely rendelkezését alaptörvény-ellenesnek találja, ennek elhárítása érdekében az Országgy űlés a törvényt újból megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz . Az így elfogadott törvény vizsgálata az eredeti eljárásnak megfelelően újból kérhető, az Alkotmánybíróság ismételt döntésére tíz nap áll rendelkezésre . Amennyiben a törvényt vagy annak valamely rendelkezését a köztársasági elnö k nem tartja az Alaptörvénybe ütközőnek, így „alkotmányossági vétóval” nem él, de a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével mégsem ért egyet, „politikai vétóval” is élhet : egy alkalommal kérheti a törvény vagy rendelkezés megfontolását az Országgyűléstől. A köztársasági elnök politikai vétóra való joga az Országgyűlés által kezdeményezett vizsgálatot követően akkor is fennáll, ha a törvényt az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel összhangban lev őnek találta. A Javaslat az Országgyűlés elnöke és a köztársasági elnök aláírása tekintetében is garanciális jellegű rövid határidőt állapít meg annak érdekében, hogy a kihirdetés mielőbbi megtörténtével — melyet a köztársasági elnök rendel el a kihirdetésre való megküldéssel — megkezd ődhessen a törvény alkalmazására való felkészülés. A 7. cikkhez A Javaslat a parlamenti ellen őrzés klasszikus formáit, az interpellációt és a kérdést intézményesíti, valamint rögzíti, hogy az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységér ől, a bizottság előtti megjelenési kötelezettségről sarkalatos törvény rendelkezik. Az egyes szervek Országgyűléshez való viszonyát az ellenőrzés formája fejezi ki: az Országgyűlésnek felelős Kormányhoz és annak tagjaihoz interpellációt és kérdést, más szervekhez csak kérdést intézhetnek az országgy űlési képviselők. A 8. cikkhez A népszuverenitás gyakorlásának kivételes módja az országos népszavazás, amelyet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben lehet tartani . A Javaslat tartalmazza azon tárgykörök teljes körű felsorolását, amelyek nem bocsáthatóak országos népszavazásra, eze k közül a legjelentősebb korlát, hogy az Alaptörvény módosítására irányuló vagy azt eredményez ő népszavazás kezdeményezésére nem kerülhet sor. A Javaslat két típusú országos népszavazást tesz lehetővé. Ha kétszázezer választópolgár kezdeményezi, az Országgyűlés a népszavazást köteles elrendelni, de a népszavazás elrendelése a z Országgyűlés mérlegelési körébe tartozik, ha azt a köztársasági elnök, a Kormány vagy százeze r választópolgár kezdeményezte . A Javaslat meghatározza az országos népszavazás érvényességének és eredményességéne k feltételeit. Az érvényes és eredményes népszavazás elvonja az Országgy űlés hatáskörét, a dönté s az Országgyűlésre kötelez ő. A 9. cikkhez A Javaslat meghatározza a köztársasági elnök általános közjogi jogállását, valamint feladat- é s hatásköreit. A köztársasági elnök a végrehajtó hatalomtól elkülönült, önálló hatalmi tényező. A Javaslat az intézmény alaptörvényi céljaként fogalmazza meg, hogy a nemzeti egységet kifejez ő államfő őrködik az államszervezet demokratikus m űködése felett. A nemzet egységének kifejezése, min t 49 cél, az államfői tisztséget semleges, a többi hatalmi ágtól független szerepbe helyezi . Az államfő hatáskörei révén a többi hatalmi ág viszonylatában ellensúlyképz ő szerepet tölt be. Az államszervezet demokratikus működése feletti működés nem önálló hatásköri szabály, hanem olyan cél, amely áthatja az Alaptörvényben nevesített hatáskörök gyakorlását . Az államfő a Magyar Honvédség főparancsnokaként az Országgy űléssel és a Kormánnyal együtt — az Alaptörvényben, illetve törvényben meghatározott jogkörei révén — részt vesz a Magya r Honvédség irányításában. A Javaslat — a hatalomkoncentráció megakadályozására és az államszervezet m űködésének ésszerűségére egyaránt figyelemmel — határozza meg és egymástól egyértelműen el is különíti az államfő Alaptörvényben meghatározott hatáskörein belül az ellenjegyzést nem igényl ő döntéseket és a Kormány tagjának ellenjegyzéséhez kötött hatásköröket . Az Alaptörvényben kifejezetten meg nem jelenített, hanem törvény által a hatáskörébe utalt ügyekben a törvény a döntést ellenjegyzéshez kötheti. A — Kormány tagjának ellenjegyzéséhez kötött — kitüntetésekkel kapcsolatos és kinevezési (megbízási) hatáskörei esetén a Javaslat meghatározza azokat a feltételeket, amelyekre tekintettel az államfő az előterjesztésben foglaltak teljesítését megtagadja . A 10. és 11 . cikkhe z A köztársasági elnöknek a nemzet egységét kifejez ő szerepe indokolttá teszi, hogy e tisztséget csak magyar állampolgár tölthesse be. A Javaslat az államfő egyensúlyozó szerepére tekintettel a z Országgy ű lés megbízatásánál hosszabb, öt éves hivatali időt határoz meg a köztársasági elnöki tisztségre, ugyanakkor a személyi hatalom fenntartásának id őbeli korlátozása érdekében az újraválasztást csak egy alkalommal teszi lehetővé. A Javaslat értelmében a köztársasági elnököt — a parlamentáris kormányzati rendszerekbe n jellemző módon — az Országgyűlés választja titkos szavazással. A választást jelölési eljárás előzi meg, a jelöléshez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének ajánlása szükséges . A Javaslat olyan kétfordulós szavazási eljárást határoz meg, amely egyrészt a folyamatos államfői hatalomgyakorlás érdekében legfeljebb két nap alatt befejezni rendeli az eljárást, másrész t lehetővé teszi a szélesebb támogatottsággal rendelkez ő jelölt azonnali, illetve a többségi támogatással rendelkező jelölt második szavazási fordulóban történ ő megválasztását. A 12. cikkhez A Javaslat az államfő közjogi jogállására figyelemmel, a közjogi hagyományoknak megfelel ően szabályozza a köztársasági elnök személyi sérthetetlenségét, amely politikai felelősségtől való mentességet és korlátozott mértékű jogi felelősséget jelent. Az államfő felelősségének határai biztosítják az államfői tisztség zavartalan gyakorlását, a tisztség tekintélyének őrzését. A Javaslat a hatalommegosztás elvének megfelelően szigorú összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz anna k érdekében, hogy tisztségét mindenféle befolyástól mentesen, teljes egészében a nemzet és a z állam demokratikus működésének szolgálatára fordíthassa . A Javaslat a köztársasági elnöki megbízatása megszűnésének okait az országgyűlési képviselők megszűnéséhez hasonlóan szabályozza . Lényeges eltérés azonban — a köztársasági elnök i tisztségtől való megfosztás lehetőségén túl —, hogy az államfő megbízatása akkor is megsz űnik, ha az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával megállapítja, hogy az államfő kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatkörének ellátására . 50 A 13. cikkhez A köztársasági elnök a nemzet egységét kifejező közjogi méltóság, ennek megfelel ően kiemelt jogállásához korlátozott jogi felelősség kapcsolódik. Az intézmény tekintélyét és működésének zavartalanságát biztosítja, hogy ellene büntetőeljárást csak a megbízatásának megszűnése után lehet indítani . Senki, a köztársasági elnök sem áll a jog felett . Amennyiben jogi felelőssége megállapítható, annak következményei kihatással vannak mandátumára . Ha felmerül, hogy a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosa n megsértette, illetve szándékos bűncselekményt követett el, az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást. Amennyiben az Alkotmánybíróság eljárásában a szándékos jogsértés tényét megállapítja, a tisztsége gyakorlására ennek folytán méltatlanná vál t köztársasági elnököt megfosztja a megbízatásától. Bűncselekmény esetén ezt követően a bünteté s kiszabása már a büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. A 14. cikkhez A Javaslat helyettesítési szabályokat határoz meg annak érdekében, hogy a köztársasági elnö k feladatainak ellátása folyamatosan biztosított legyen. A helyettesítésre két okból kerülhet sor: a köztársasági elnök átmeneti akadályozatása esetén, valamint a köztársasági elnök megbízatásána k megszűnésekor az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig. A köztársasági elnök jogköreit ezekben az esetekben az Országgyűlés elnöke látja el, helyettesítési jogköre teljes . A helyettesíté s szükségességének objektív megítélését biztosítja, hogy az átmeneti akadályoztatás tényét a z Országgyűlés jogosult megállapítani. A 15. cikkhez A Javaslat alapelvei között rögzíti, hogy a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. A végrehajtó hatalom letéteményese Magyarországon a Kormány . A Javaslat — hasonlóan más, az állam felépítésének alapját képez ő, alkotmányos funkcióval bíró szervezethez — rögzíti a Kormánynak az alkotmányos rendszer egészén belüli pozícióját , funkcióját. A Javaslat a Kormányt — a parlamentáris kormányformára tekintettel — a végrehajtó hatalom általános és az Országgyűlésnek felelős szerveként határozza meg. A végrehajtó hatalom feladat- és hatásköre olyan összetett és átfogó, hogy a Kormány hatásköri jogosítványaina k kimerítő felsorolása lehetetlen: ennek megfelelően a Javaslat rögzíti, hogy a Kormány feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- é s hatáskörébe. A Javaslat nemcsak az állam szervezetrendszerében, hanem a végrehajtó hatalmi ágon belül i s pozícionálja a Kormányt: a közigazgatás legfőbb szerveként az államigazgatási feladato k ellátásáért a Kormány a felelős . E felelősség ellátásához elengedhetetlen a hatékony és racionális szervezetrendszer kialakítása . Az államigazgatási szervezetrendszer megalapozása érdekében a Javaslat külön rendelkezik a Kormány szervezetalakítási szabadságáról. A Kormány feladat- és hatáskörei közül kiemelend ő a Kormány jogalkotó hatásköre. A Kormány a feladatkörében eljárva törvényben nem szabályozott tárgykörben eredeti jogalkotói hatáskörrel, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján származékos jogalkotói hatáskörrel rendeletet alkothat; a Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. 51 A 16. és 17. cikkhe z A Kormány funkcionális meghatározása mellett a Javaslat „szervezeti értelemben” is definiálja a Kormányt: a Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A kormányalakítás során lényegében valamennyi alkotmányos szerv jelentős feladat- és hatáskörrel rendelkezik. A Kormány szervezetének kialakítása során az Országgyűlés továbbra is hatáskörrel rendelkezik a minisztériumok meghatározása tekintetében, a miniszterelnök — többségi elv szerinti — országgy űlési megválasztását a Javaslat lényegében a kormányalakítás els ő lépéseként határozza meg. Az Országgyűlésnek biztosított hatáskörök, a parlamenti bizalom kifejezése egyértelműen kifejezi a parlamentáris kormányformát . A Javaslat a köztársasági elnököt javaslattételi hatáskörrel ruházza fel a miniszterelnök személy e tekintetében. A miniszterelnök személyére vonatkozó javaslattétellel kapcsolatban a Javasla t „tartalmi” kötöttségeket nem, csak eljárási, időbeli szabályokat állapít meg. A köztársasági elnök az Országgyűlés kormányalakítási hatáskörét ellensúlyozandó feloszlatási jogkörrel rendelkezik a miniszterelnököt választani nem képes Országgy űléssel szemben. A kormányalakítás során a már megválasztott miniszterelnök rendelkezik lényeges hatáskörökkel . A miniszterek kinevezése kezdeményezésének joga a miniszterelnöké, amely alapján a minisztert a köztársasági elnök nevezi ki . A Javaslat jelentős mértékű mozgásteret biztosít a miniszterelnökne k azzal, hogy a tárcát vezető miniszterekkel azonos jogállású tárca nélküli miniszterek kinevezését i s kezdeményezheti. A Javaslat egyértelműen meghatározza a Kormány tagjai megbízatása keletkezésének id őpontját, és ehhez kapcsolja a Kormány megalakulása időpontját; az Országgyűlés előtt leteendő esküt a Javaslat deklaratív, hagyományőrző aktusnak tekinti. A Javaslat rögzíti, hogy a Kormány általáno s hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és vármegyei kormányhivatal. A 18. cikkhez A Javaslat egyértelműen rögzíti a Kormány tagjai funkcióját, feladat- és hatáskörét. A Javasla t kiemeli a miniszterelnököt a Kormány többi tagja közül . A miniszterelnök a Kormány ténylege s stratégiai vezetője, ezért indokolt kifejezetten rögzíteni, hogy az általános politikát ő határozza meg. A miniszter e politikai keretek között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatköréb e tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, illetve ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök álta l meghatározott feladatokat. A parlamentáris kormányformából következ ő, a Kormány Országgyűlésnek való felelősséget megállapító rendelkezés mellett a Javaslat a Kormány tagjai önálló felelősségét is megjeleníti az Országgyűléssel szemben. A miniszterelnök pozícióját erősíti, hogy a miniszterek a miniszterelnöknek tartoznak politikai felel ősséggel. A Javaslat biztosítja a Kormány tagjai számára a jogalkotó hatáskört: a Kormány tagj a származékos jogalkotói hatáskörrel törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazá s alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot; a rendelet törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével ne m lehet ellentétes. A 19. cikkhez A Javaslat rendelkezik a Kormány és az Országgyűlés együttműködéséről az európai uniós döntéshozatallal összefüggésben . Az Európai Unió kormányzati részvétellel m űködő intézményeiben a tagállami végrehajtó hatalmak képviselői számos olyan kérdésben foglalnak 52 állást, amelyek tagállami szinten törvényhozási hatáskörbe tartoznak . A rendelkezés célja ezért , hogy a nemzeti szintű jogalkotáshoz képest megjelenő hatalmi eltolódást a két szerv között tompítsa . Az Európai Unió alapító szerz ődései értelmében a jogalkotási aktusok tervezeteit és a z Európai Tanács üléseinek napirendjét az uniós intézmények a tagállami kormányoknak val ó megküldéssel egyidej űleg közvetlenül megküldik a nemzeti parlamenteknek is . A Javaslat ezzel összefüggésben azt biztosítja, hogy az Országgy űlés az Európai Unió kormányzati részvételle l működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szereplő tervezetekkel kapcsolatos kormányálláspontról tájékoztatást kérhessen, illetve a Kormány által figyelemb e veendő állásfoglalást fogadhasson el . A 20-22. cikkhez A Javaslat a miniszterelnök Kormányon belüli pozícióját kiemelve rögzíti, hogy a miniszterelnök és a Kormány megbízatásának megsz űnése egybeesik. A Javaslat a konstruktív bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás szabályait részletezi — e szabályok tekintetében is a miniszterelnö k Kormányon belüli szerepét kiemelve . A Javaslat a miniszterelnök megbízatása megsz űnésének további esetköreit, valamint a miniszterek megbízatása megszűnésének eseteit tételesen rögzíti, az ezekhez kapcsolódó részletes szabályok azonban törvényben szabályozandók . A Javaslat garanciális jelleggel meghatározza azokat a legfontosabb szabályokat, amelye k biztosítják a Kormány megbízatásának megsz űnése és az új Kormány megalakulása közötti hatáskörgyakorlás folyamatosságát. Az ügyvezető kormány, miniszterelnök és miniszter az átmeneti időszakban nem rendelkezik a Javaslatban biztosított teljes jogkörrel, a Javaslat kifejezetten korlátozza a feladat- és hatáskörök ellátását . A 23. cikkhez A Javaslatban a központi államigazgatási szervek közül kizárólag a jogalkotó hatáskörre l rendelkező szervek megjelenítése szükséges, éppen a jogalkotó hatáskörükre tekintettel . Ennek megfelelően a Javaslat új központi államigazgatási szerv kategóriát hoz létre önálló szabályoz ó szerv elnevezéssel. Az önálló szabályozó szervek létrehozására sarkalatos törvényben az Országgyűlés jogosult, vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki. Az önálló szabályozó szervek specialitása a jogalkotó hatáskör : az önálló szabályozó szerv vezetője ugyanis származékos jogalkotói hatáskörrel törvényben kapott felhatalmazás alapján , törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet adhat ki ; a rendelet törvénnyel, kormányrendelettel, a Kormány tagjának rendeletével és a Magyar Nemzeti Bank elnökéne k rendeletével nem lehet ellentétes . A 24. cikkhez A Javaslat az Alkotmánybíróságot az Alaptörvény védelemének legfőbb szerveként határozza meg. Alkotmányos jogállamban az Alaptörvény értékrendjének át kell hatnia a teljes jogrendszert . Az Alkotmánybíróság az a szerv, amely végső soron felel azért, hogy a jogalkotás — mind a z eljárást, mind pedig eredményét tekintve — az Alkotmánnyal összhangban valósuljon meg . A Javaslat olyan hatásköröket állapít meg az Alkotmánybíróság számára, amelyek lehet ővé teszik egyrészt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésének megelőzését, másrészt a ténylegesen jogsérelmet okozó alaptörvény-ellenes jogszabály által okozott jogsérelem kiküszöbölését . A kezdeményez ői kör meghatározásánál a hatékony alkotmánybírósági működés szempontjának is 53 érvényesülnie kell . Ennek megfelel ően az Alkotmánybíróság vizsgálhatja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket (előzetes normakontroll) és az egyedi ügyben alkalmazandó vagy alkalmazott jogszabályt (utólagos konkrét normakontroll és alkotmányjogi panasz) . A Javaslat az előbbieken kívül — meghatározott kezdeményez ői kör számára — olyan esetekben is lehetővé teszi a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatának kezdeményezését, amelyekben bírói eljáráshoz vezető konkrét jogsérelem nem következett be (utólagos absztrak t normakontroll). A Javaslat az alapjogvédelem új korszakát nyitja meg azáltal, hogy az alkotmányjogi panasz eljárá s keretében az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály (mint általánosan kötelez ő közhatalmi döntés) Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatán túl azt is lehet ővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság az egyedi ügyben hozott bírói döntés esetleges Alaptörvénybe ütközését i s megvizsgálja. Ez a hatékony rendes jogorvoslati lehetőségeit már kimerítő panaszos számára egy olyan további különleges jogorvoslatot biztosít, amely a legsúlyosabb — alkotmányo s jogsérelmek esetén lehetőséget ad az Alkotmánnyal összhangban lévő döntés meghozatalára. Az Alkotmánybíróság Alaptörvényben rögzített feladata továbbá biztosítani, hogy Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes jogszabályok ne legyenek a jogrendszerben . Az Alaptörvény és sarkalatos törvény az Alkotmánybíróság számára további feladat- és hatásköröke t is meghatározhat. Az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi feladatainak ellátását a már kihirdetett alaptörvény - ellenes jogszabály megsemmisítését lehetővé tevő jogköre alapozza meg. Sarkalatos törvény az Alkotmánybíróság egyes hatáskörei, eljárásai vonatkozásában azokhoz igazodó tovább i jogkövetkezmények megállapítását is lehetővé teszi. A kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvével kapcsolatos els ődleges országgyűlési felelősségre tekintettel a Javaslat meghatározza azokat a költségvetéssel összefüggő törvényhozási tárgyköröket, amelyekben az Alkotmánybíróság egyes eljárásaiban csak meghatározott szempontokra tekintettel végezhet felülvizsgálatot . Az Alkotmánybíróság tagjai megbízatásukat közvetlenül a demokratikus felhatalmazássa l rendelkező legfőbb népképvíseleti szervtől, az Országgyűléstől nyerik, amely széles körű konszenzussal, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választja a testület tagjait. A tizenkét éves megbízatási idő, a párttagság tilalma és a politikai tevékenység tilalma a z Alkotmánybíróság tagjai függetlenségének alkotmányos garanciái . A Javaslat az Alkotmánybíróság elnökének az Országgyűlés általi — az alkotmánybírói megbízatása megszűnéséig történő — választásának előírásával megerősíti az elnöknek a testületen belüli érdekviszonyoktól való függetlenségét. Az Alkotmánybíróság hatáskörével, eljárásaival, szervezetével, működésével kapcsolatos részlete s szabályokat sarkalatos törvény tartalmazza . A 25. cikkhe z A Javaslat szerint a bíróság feladata az igazságszolgáltatási tevékenység, ennek megfelelően a büntetőügyekben és magánjogi jogvitákban, továbbá a közigazgatási határozatok törvényességér ől való döntés. Törvény más ügyekben való döntést is a bíróságra telepíthet . A Javaslat a bírósági szervezetrendszer csúcsszerveként a Kúriát nevesíti, a többszintű bírósági rendszer egyes szervezeti szintjeinek meghatározását sarkalatos törvényre hagyva . A Kúria legfőbb bírói szervként való meghatározása egyben a bírói szervezet egységességét is deklarálja . 54 A Javaslat az általános igazságszolgáltatási tevékenységen túl különleges bírói feladatokat ró a Kúriára: a Kúria biztosítja a jogalkalmazás egységét, amelynek keretében a bíróságokra kötelez ő jogegységi határozatot hoz . Ez a feladat-meghatározás egyben kötelezettséget is jelent. A Javasla t új hatáskört biztosít a Kúriának : a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal kezdeményezésér e dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisíti a má s jogszabályba ütköző önkormányzati rendeletet, valamint ugyanezt a hatáskört a konkré t jogvitákban is lehetővé teszi, de az eljárás kezdeményezője ez esetben csak a bíró lehet. A hatáskör korlátját jelenti, hogy az Alaptörvénybe ütközés vizsgálatára az Alkotmánybírósá g jogosult. A Javaslat továbbá lehetővé teszi az ügyek meghatározott csoportjára külön bíróságo k létrehozását. A Javaslat két ügycsoportot emel ki e tekintetben : a munkaügyi és közigazgatási jogvitákat. E kiemelés nem jelenti azt, hogy a törvényhozó más ügyekben ne állíthatna fel külö n bíróságokat, de a Javaslat azok szervezeti különállását — a Kúriának az igazságszolgáltatá s egységességét biztosító meghatározásán túl — egyebekben nem kívánja meghatározni . A Javaslat kimondja a bírói önkormányzati szervek igazgatásban való közreműködésének elvét, illetve egyes jogvitákban a törvényhozó döntése alapján más szervek eljárását is lehet ővé teszi. A további bírósági és szervezeti kérdések szabályozását, továbbá a bírák jogállásának , javadalmazásának szabályainak meghatározását a Javaslat sarkalatos törvényre bízza . A 26. cikkhez A Javaslat rögzíti a bírói függetlenség garanciális elemeit: a bírák csak a törvénynek vanna k alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók, tisztségükb ől csak a törvénybe n meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani őket, továbbá nem lehetnek tagjai pártnak, nem folytathatnak politikai tevékenységet. Ugyancsak a függetlenséget biztosítja, hogy a hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki . A Kúria elnökét a Javaslat alapján — a stabilitás é s a függetlenség fokozottabb érvényesítése érdekében — kilenc évre a köztársasági elnök javaslatár a az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választja . A 27. cikkhez A Javaslat az ítélkezési tevékenységet főszabályként testületi formához (tanácshoz) köti , lehetőséget biztosítva ugyanakkor arra, hogy a törvényalkotó belátása szerint egyes ügyekbe n egyesbíró is eljárhasson. A Javaslat lehetőséget ad arra, hogy a hivatásos bírák mellett ne m hivatásos bírák is részt vegyenek az ítélkezésben, ez a jogi megfontolásokon túli mérlegelés i szempontok becsatornázását biztosíthatja . Utóbbi korlátja, hogy a tanács elnöke csak hivatáso s bíró lehet. A Javaslat törvény által meghatározott ügyekben lehetővé teszi, hogy egyesbírói hatáskörben bírósági titkár is eljárjon, rá e tevékenysége során a bírói függetlenség alkotmányo s biztosítékait alkalmazni kell. A 28. cikkhez A Javaslat meghatározza a bírói jogértelmezés irányvonalait : a bíróságok jogalkalmaz ó tevékenységük ellátása során a jogszabályok szövegét azok céljával és az Alkotmánnya l összhangban kötelesek értelmezni, ami azonban nem zárja ki az egyéb jogértelmezési formákat . A Javaslat egyúttal a jogértelmezés kiindulópontjaként azt rögzíti, hogy a jogszabályok a józa n észnek megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak . 55 A 29. cikkhez A hatalommegosztás, a hatalmi ágak elválasztása elvének megfelelően az állami büntetőhatalom gyakorlása is megosztott. A Javaslat az ügyészséget az egyik klasszikus hatalmi ágnak sem alárendelt, önálló alkotmányos intézményként, a büntetőhatalom központi szerepl őjeként határozza meg. Az ügyészség alapvet ő feladata és joga az állam büntetőigényének tárgyilagos, pártatlan, az alapjogok védelmét biztosító érvényesítése a bíróság el őtt. Az ügyészség alkotmányos pozíciójának rögzítése mellett a Javaslat egyértelm űen meghatározz a az ügyészség főbb feladatait, azok közül is kiemelve többek között a nyomozássál összefüggő jogok gyakorlását, a közvád képviseletét a bírósági eljárásban, a büntetés-végrehajtá s törvényessége feletti felügyelet gyakorlását . A Javaslat e központi feladatok mellett lehetőséget biztosít arra, hogy törvény további feladatokat állapítson meg az ügyészség részére . A Javaslat az ügyészség szervezetének és működésének, valamint az ügyészek jogállásának részletes szabályainak meghatározását sarkalatos törvényre bízza, és kizárólag a legfontosab b tartalmi kérdéseket — a legfőbb ügyész megbízatásának keletkezésére, Országgy űlésnek való felelősségére vonatkozó szabályokat, az ügyészségi szervezetrendszer kialakításának alapvető rendezőelveit — határozza meg. A 30. cikkhez A Javaslat az ombudsmani funkciót korszerű elnevezéssel alapvető jogok biztosaként határozz a meg, akinek az Országgyűléshez való viszonya nem elnevezésében, hanem az Országgy űlés általi megválasztásában és beszámolási kötelezettségében nyilvánul meg. A Javaslat új megközelítésében nincsenek külön biztosok, hanem egy alapvet ő jogok biztosa működik. Feladatait a helyetteseivel való munkamegosztásban látja el, akiket maga nevez ki . Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek megbízatási ideje változatlanul hat év . A működésének részletes szabályait, helyettesítésének rendjét — különös tekintettel a jövő nemzedékek érdekei, valamint a hazai nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelmére — törvény határozza meg . A 31. cikkhez A központi hatalom mellett a helyi közügyek intézése és helyi közhatalom gyakorlása érdekébe n helyi önkormányzatok működnek. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozás alapvető részét sarkalatos törvényre hagyja a Javaslat, széles mozgásteret engedve a törvényhozónak az önkormányzati rendszer meghatározására . A 32. cikkhez A Javaslat felsorolja az önkormányzatok alkotmányos feladat- és hatásköreit, amelyek a helyi önkormányzás lényegét írják le . A feladat- és hatáskörök között legjelentősebb a jogalkotási jogkör: az önkormányzat mind eredeti jogalkotó hatáskörében, mind törvény felhatalmazása alapján rendeletet alkothat . Garanciális jelentőségű, hogy a törvényesség biztosítása érdekében a fővárosi és vármegyei kormányhivatal a bíróságnál kezdeményezi a határozat, illetve a Kúriánál a z önkormányzati rendelet felülvizsgálatát . A 33. cikkhez A Javaslat meghatározza a helyi önkormányzat szerveit : a képviselő-testületet, amely az önkormányzat feladat-és hatásköreit gyakorolja, a képviselő-testületet vezető polgármestert, a törvény keretei között létrehozható bizottságokat és a képvisel ő-testület hivatalát. A vármegyei képviselő-testület a tagjai közül választja elnökét. A Javaslat a képviselő-testület kifejezést 56 általános értelemben használja, de nem zárja ki törvényben rögzített más elnevezések (min t például: közgyűlés) használatát a különböző képviselő-testület típusokra. A 34. cikkhez A Javaslat meghatározza az állam és az önkormányzatok viszonyának alapvet ő mozzanatait: előírja a kölcsönös együttműködés kötelezettségét, a feladat- és hatáskör előírásának törvényi szintjét, és az ehhez kapcsolódó állami támogatásra való jogosultságot . Meghatározza, hogy a törvényességi felügyelet a Kormány hatáskörébe tartozik, amely azt a f ővárosi és vármegyei kormányhivatal útján látja el . A Javaslat lehet ővé teszi, hogy törvény kötelező önkormányzati feladat társulás keretében való ellátását írja elő, figyelemmel a feladatok hatékony és takarékos ellátásához fűződő közérdekre. A költségvetési felelősség helyi szintű megvalósításának biztosítékaként a Javaslat alapján törvény az önkormányzat — törvényben meghatározott mérték ű — kölcsönfelvételéhez vagy má s kötelezettségvállalásához a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal hozzájárulását írhatja elő. A 35. cikkhez A Javaslat meghatározza a helyi önkormányzat megbízatásának alapvető elemeit. A helyi önkormányzati képviselőket és a polgármestert a választópolgárok öt évre választják . A helyi közügyek intézésének folyamatossága érdekében egyértelművé teszi a Javaslat, hogy a testüle t megbízatása elmaradt választás esetén az időközi választás napjáig tart, a polgármesteré pedig a következő megválasztott polgármester megválasztásáig. Ugyancsak ezt az egyértelműsítést szolgálja annak kimondása, hogy a testület feloszlása és feloszlatása a polgármester megbízatását is megszünteti. A Javaslat nem változtat azon, hogy az Országgyűlés oszlathatja fel a képvisel őtestületet — alaptörvény-ellenes működése miatt —, ha a Kormány az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően azt indítványozza . A 36. cikkhez A Javaslat az állami gazdálkodás alapjaként az Országgyűlés jogkörei közt nevesíti a központi költségvetés megállapítását és az annak végrehajtását jóváhagyó zárszámadás elfogadását . A költségvetésnek — és ezzel összhangban a zárszámadásnak is — egy naptári évre kell vonatkozni a és azt törvényi formában kell elfogadni. Egyértelművé teszi a javaslat azt is, hogy a központi költségvetés tervezése, az arra vonatkozó javaslat kialakítása és az Országgyűlés elé terjesztése a Kormány kizárólagos jogköre, ugyanígy a Kormánynak kell beszámolnia a zárszámadás i törvényjavaslat keretében arról, hogy az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetést miként hajtotta végre. A költségvetés és a zárszámadás benyújtásának határidejét a Javaslat alapjá n törvény állapítja meg. A Javaslat az állami gazdálkodás megismerhet ősége érdekében alaptörvényi szinten rögzíti a teljesség követelményét, amelynek alapján a költségvetésnek és a zárszámadásnak valamennyi állami bevételt és kiadást fel kell ölelnie. E bevételeket és kiadásokat az ellenőrzést lehetővé tevő részletezettségben, ugyanakkor áttekinthet ő módon kell feltüntetni, oly módon, hogy a költségvetés és a zárszámadás adatai egymásnak megfeleltethetők legyenek. A Javaslat meghatározza a költségvetési törvény közjogi funkcióját is: e törvényi felhatalmazás alapján és annak keretei között jogosult a végrehajtó hatalom az állam gazdasági ügyeinek vitelére . E felhatalmazás hiányzik akkor, ha az Országgyűlés az adott naptári évre szóló költségvetést nem alkotta meg, ezért a Javaslat erre az esetre nézve el őírja, hogy a bevételek beszedésére a fennálló jogszabályok szerint, a kiadások teljesítésére pedig az utolsó jóváhagyott költségvetésnek 57 megfelelően kerülhet sor. Ezen átmeneti időszak az új költségvetés elfogadásáig tart, azt, hogy e z ne nyúljon indokolatlanul hosszúra, s mielőbb megfelelő törvényi szabályok mentén történhessen a gazdálkodás, a köztársasági elnöknek a Javaslatban megszabott határid ő elteltével megnyíló, a z Országgyűlés feloszlatására vonatkozó jogköre szolgálja . A Javaslat a jövő nemzedékek helyzetéért viselt felelősséget tekintetbe véve előírja az Országgyűlés részére, hogy a költségvetést akként állapítsa meg, hogy az államadósság ne növekedjen. A Javaslat idején az államadósság szintje a múltbeli körülmények folytán a Javaslatban előirányzott 50%-os szintnél jóval magasabb, a Javaslat ezért ezen körülménye k fennállásáig az államadósság csökkentésére irányuló költségvetés elfogadását t űzi ki célul. Mivel azonban az államadósság átmeneti növelése kedvez őtlen körülmények esetén felelős költségvetési gazdálkodás mellett is szükséges lehet, a Javaslat sz űk körű eltérési lehetőséget is tartalmaz ezen előírásoktól annak érdekében, hogy az elháríthatatlan külső okból származó súlyo s problémák orvoslása kivételes helyzetben — kizárólag a szükséges mértékben — els őbbsége t élvezhessen az adósság stabil szinten tartásának céljával szem

Tudástár

Keresés ebben a blogban