A férfi, aki hallott róla – a modern kor bűnbakja
Lehet, hogy nem ő tette. De az biztos, hogy hallott róla.
És ma, ebben a zajban fuldokló, bűnbakkereső társadalomban, ennyi már elég ahhoz, hogy valakit elítéljünk.
A képen egy férfi áll. Arcán nem bűn, nem düh, nem félelem. Csak az a közönyös belenyugvás, amit azok viselnek, akik már rég megtanulták: nem kell vétkesnek lenni ahhoz, hogy bűnösnek lássanak.
Mert ma a látszat fontosabb a valóságnál.
Ma a közösségi média népe dönt.
És a nép mindig ítél — gondolkodás nélkül, tények nélkül, lelkiismeret nélkül.
Ez a férfi maga a modern ember metaforája.
Nem tett semmit, csak létezett. Csakhogy a létezése – a furcsa tekintet, a vörös ruha, a „másmilyen” kinézet – már önmagában elég volt ahhoz, hogy rámutassanak.
Hogy kimondják: „Ő az.”
De nem ő az.
Ő csak egy ember, aki túl nagy fülekkel hallgatja a világ zaját, miközben mi, akik túl kicsi füllel élünk, mégis mindent tudni vélünk.
Ez a kép nem róla szól.
Rólunk szól.
Rólunk, akik minden nap új bűnöst keresünk, csak hogy elhiggyük: még mindig mi vagyunk az ártatlanok.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése